Ennek értelmében az EU szabályozó hatóságai akár be is tilthatnak olyan MI-rendszereket, amelyek szerintük “elfogadhatatlan kockázatot” jelentenek. Ugyanígy járhatnak el a szabályozók a kártékonynak ítélt modellekkel szemben.
Mi is az az MI-rendelet?
Az Európai Parlament többéves előkészítés után végül tavaly márciusban hagyta jóvá az MI-rendelet (AI Act) elnevezésű jogszabályt. Ez hivatalosan ugyan augusztus 1-jén lépett hatályba, de az első megfelelési határidő 2025. február 2. volt. A konkrétumokat az 5. cikkely tartalmazza. Általánosságban a törvény célja, hogy a fogyasztói alkalmazásoktól kezdve a fizikai környezetig lefedje azokat a felhasználási területeket, ahol az MI megjelenhet és kölcsönhatásba léphet az egyénekkel.
A vasárnap az “alkalmazandó” státuszba került uniós szabályok magukban foglalják az MI-rendszerek definiálását. Emellett kiterjednek az MI-műveltségre, valamint azokra, a rendeletben rögzített, meglehetősen korlátozott számú – és tiltott esetre -, amelyek elfogadhatatlan kockázatot jelentenek az EU-ban.
Az MI-vel kapcsolatos innovációt a bizottság iránymutatásokkal tervezi segíteni. Mindez az MI-definíciókra vezethető vissza, vagyis abban segít az Európai Bizottság, hogy meghatározzák, egy szoftverrendszer MI-rendszernek minősül-e.
Támogatott és tiltott gyakorlatok
A bizottság emellett közzé fogja tenni az MI-szolgáltatók és -felhasználók tapasztalatai alapján összeállított jártassági gyakorlatok élő adattárát. Az ösztönözheti a tanulást és a tapasztalatcserét. Mindeközben biztosítja, hogy a felhasználók fejlesszék az MI hatékony használatához szükséges készségeket és megértést.
Az MI-rendeletnek való megfelelés érdekében az EB iránymutatásokat tesz majd közzé a tiltott MI-gyakorlatokról is, amelyek elfogadhatatlan kockázatot jelentenek a polgárok biztonságára és alapvető jogaira nézve.
Ezek az iránymutatások elmagyarázzák a jogi fogalmakat, és az érdekelt felek észrevételei alapján gyakorlati felhasználási eseteket mutatnak be. Ezek alkalmazása persze nem kötelező. Az EB számos kezdeményezést indított a MI-vel kapcsolatos innováció előmozdítása érdekében. Ide tartozik például az induló innovatív vállalkozásokat támogató MI-innovációs csomag, vagy a készülő MI-gyárak. (Az MI-gyárak olyan dinamikus ökoszisztémák, amelyek előmozdítják az innovációt, az együttműködést és a fejlesztést az MI területén. A gyárak összegyűjtik a szükséges összetevőket – számítógépes teljesítmény, adatok és tehetség –, hogy élvonalbeli generatív MI-modelleket hozzhassanak létre.) Ezekkel a lehetőségekkel hozzáférést biztosítanak ahhoz a hatalmas számítási teljesítményhez, amelyre például a startupoknak, az iparnak vagy a kutatóknak szükségük van az MI-modellek fejlesztéséhez.
A gyakorlatban alkalmazott MI-rendszereket mostantól tehát át kell világítani. Az AI Act alapján a kockázatos eseteket négy kategóriába sorolják.
Ezek:
- elfogadhatatlan kockázat
- magas kockázat
- korlátozott kockázat
- minimális kockázat
Nem csak büntetés, segítség is lesz
Az EB prioritásként határozta meg az MI-gyárak létrehozását. A tervek szerint 2025-ben indulnak az első ökoszisztémák. A kezdeményezés célja, hogy Európát a világ élvonalába emelje és támogassa az innovációt.
Az EuroHPC (Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás) 2024 decemberében hét konzorciumot választott ki az első európai MI-gyárak létrehozására. A hét ökoszisztémában 15 tagállam és két EuroHPC-tag vesz részt: Portugália, Románia és Törökország csatlakozott Spanyolországhoz; Ausztria és Szlovénia csatlakozott Olaszországhoz; Csehország, Dánia, Észtország, Norvégia és Lengyelország pedig csatlakozott Finnországhoz. Az EU és a tagállamok mintegy 1,5 milliárd euró összegű beruházásával ezek a helyszínek új, MI-re optimalizált szuperszámítógépeket telepítenek.
