Bár idén a generatív mesterséges intelligencia (MI) az egyik legforróbb technológiává vált, elemzők attól tartanak, hogy a befektetői és a felhasználói izgalom elhalványulása, a fejlesztés növekvő költségei és a szigorúbb szabályozásról szóló igények miatt már 2024-ben is behúzhatja a kéziféket az MI-szektor – írta a CNBC.
Egyrészt nem csoda, hogy aggódnak az elemzők, másrészt felmerülhet a kérdés, hogy pontosan mi az alapja ennek? Egyrészt a MI felhasználhatóságának szerepe egyelőre nem világos. Sokak szerint a rendszer támogatja, mások szerint erodálhatja a munkaerőpiacot. Ez pedig már politikai mezsgyére húzhatja be az eszközt – „ha van rajta sapka, ha nincs”. Az kétségtelen tény, hogy a generatív mesterséges intelligencia volt az idei év legfontosabb technológiája előrelépése – szinte minden érintett nagyvállalat, a Google-től az Amazonig hatalmas beruházásokat eszközölt a feltörekvő ágazatba, amely a többi között a chipgyártók megrendeléseit is fellendítette.
Igen ám, de ez egyben jelentősen megdrágította a MI fejlesztések árát. Egyrészt azért, mert a nyílt forrású eszközök a felhasználók számára is megmutatta a lehetőségek tárházát, másfelől az alkalmazók egyike sem szeretne kimaradni a versenyből. Az olyan generatív MI-rendszerek, mint az OpenAI ChatGPT-je, a Google Bard, az Anthropic Claude és a Synthesia, hatalmas méretű számítási teljesítményre támaszkodnak, hogy futtassák azokat az összetett matematikai modelleket, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy emberi módon tudjanak kommunikálni a felhasználóikkal. Mindez komoly igényeket generál, amelyeket a hardver ipar nem tudott lekövetni. Az MI-alkalmazások futtatásához, leggyakrabban az amerikai Nvidia által tervezett grafikus feldolgozóegységeket, azaz GPU-kat használnak, ezekből pedig egyre gyakrabban hiány alakul ki.
Szabályozási környezet
Külön említeni sem kell, hogy ebben az iparágban, ha valamiből hiány keletkezik, akkor annak abban a pillanatban csillagászati lesz az értéke – néha persze indokolatlanul. Logikus tehát, hogy ezek a rendszer szintű alapproblémák alapos fejtörést okoznak azok számára, akik részt szeretnének venni a fejlesztésekben. Ugyanakkor a helyzet az, hogy ez még a kisebbik probléma, ugyanis a növekvő költségeket be lehet építeni az üzleti modellbe. Amit viszont nem, az a szabályozási környezet.
A mostani információk szerint az MI-re vonatkozó piaci szabályok 2024 végétől lépnének hatályba a fejlett gazdaságokban. Addig azonban a piacnak önmagát kell szabályoznia, ami etalonként szolgálhat majd az egyes országok törvényeihez. Nagy kérdés azonban, hogy a fő piacokon a laza, vagy a szigorú szabályozás elvét alkalmazzák majd. (Simán benne van a levegőben az utóbbi, a már említett munkaerőpiaci hatások miatt.) Ez pedig megfontoltságra ösztönzi a fejlesztőket, hiszen ha nem lehet szabadjára engedni az MI-ben rejlő lehetőségeket, akkor nem is éri meg hatalmas összegeket költeni a fejlesztésekre.
A CCS Insight előrejelzése szerint az említett tényezők miatt 2024-ben az MI-lufi kidurranhat, mivel a költségekkel, kockázatokkal és a szabályozásokkal kapcsolatos aggályok el fogják tompítani a befektetők lelkesedését.