A hidegháború csúcspontján két lelkes mérnök, Charley Kline és Bill Duvall a technológiai világ egyik legambiciózusabb kísérletébe kezdtek. Kline, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) 21 éves végzős hallgatója volt. Duvall a Stanford Kutatóintézet (SRI) 29 éves rendszerprogramozójaként egy Arpanet nevű rendszeren dolgozott.
Az Arpanet (Advanced Research Projects Agency Network) az amerikai védelmi minisztérium projektje volt. A kezdeményezés célja az volt, hogy egy olyan hálózatot hozzanak létre, amely közvetlenül, telefonvonalak nélkül képes az adatmegosztásra.
A telefonos kapcsolat helyett a rendszer a „csomagkapcsolt” adatátvitel módszerét használta. Ez képezte a későbbi, modern internet alapját.
Az első frusztrált internetezők a Földön
Kline az UCLA épületében ült a billentyűzeténél, felkészülve arra, hogy kapcsolatot teremtsen Duvall-lal. Társa Kalifornia állam másik végében dolgozott számítógépével. Kline még az „L-O-G-I-N” szó begépeléséig sem jutott el, amikor Duvall telefonon közölte vele, hogy a rendszere összeomlott. Ennek a hibának köszönhetően a világ első, interneten elküldött „üzenete” – 55 évvel ezelőtt – mindössze ennyiből állt: „L-O”.
Kline és Duvall volt a két első ember a Földön, akik megtapasztalták, mennyire frusztráló, ha nem jön létre az internetes kapcsolat.
Az évforduló alkalmából a BBC-nek adott interjúban a Kline és Duvall viszonylag kis méretűként írták le azokat a számítógépeket, amelyeken létrehozták az első netes kapcsolatot. A gépek nagyjából akkorák voltak, mint a mai hűtőszekrények.
Az első “netkapcsolat” sebessége akkori mércével elképesztő volt: a helyi hálózatú gépek 10 karakter/másodperc sebességéhez képest az Arpanet akár 5000 karakter/másodperc sebességet ért el.
Az UCLA-ról az SRI számítógépére küldött üzenet eredménye teljesen lefoglalta a beviteli puffert.
Az Arpanet kommunikációs protokolljainak kifejlesztése során problémákat fedeztek fel, újratervezték és javították a protokollokat. Ezeket a tapasztalatokat pedig átvitték az internetre.
A TCP/IP-t a hálózatok, különösen az Arpanet és más hálózatok összekapcsolására, valamint a teljesítmény, a megbízhatóság és egyéb javítására fejlesztették ki.
Kline és Duvall szerint az internet születésének évfordulóját kissé túlhájpolják. “Az Arpanet és ami belőle eredt, nagyon fontos. De ez a konkrét évforduló számomra csak egy a sok esemény közül” – mondta a BBC-nek Kline. Azt is hozzátette: “Valamivel fontosabbnak tartom ennél a konkrét évfordulónál az Arpa azon döntéseit, hogy létrehozza a hálózatot, és továbbra is támogatja a fejlesztését.”
Rengeteg munka, túl nagy hatalom
Duvall szerint az évfordulónál fontosabb dolog az a hatalmas mennyiségű munka, amit azóta végeztek, hogy az internet a világ társadalmaiban az élet része legyen.
Mai formájában az internet egyik legnagyobb előnyének Kline azt tartja, hogy a világháló “ennyire nyitott és nem ellenőrzik a kormányok”. Szintén a nagy előnyök között említi a mérnök azt, ahogy új ötletek születhetnek, mint például az online vásárlás, a banki ügyintézés, a videostreaming, a híroldalak, vagy a közösségi média.
Mivel azonban a mindennapi élet integráns részévé is vált, a rosszindulatú tevékenységek célpontjává vált.
“Folyamatosan arról hallunk, hogy miként kerültek veszélybe dolgok. Óriási mértékben sérül a magánélet. A nagyvállalatok (Google, Meta, Amazon és az internetszolgáltatók, mint a Comcast és az AT&T) pedig véleményem szerint túl nagy hatalommal rendelkeznek” – mondta Kline a BBC-nek.
(Kép: Dall-e)
