Az informatikai vezetőket Hollandiában elsősorban a magánélet szempontjából érzékeny adatok esetleges ellopása aggasztja.
Mindenki a pénz és a hírnév miatt aggódik
Aggódnak továbbá az üzletmenet megszakadása, a jó hírnév sérülése, a forgalomkiesés miatti pénzügyi veszteségek és az érzékeny üzleti információk ellopása miatt is – derül ki a Motivaction által a KPN távközlési vállalat részére készített felmérésből.
Kibervédelem az egészségügyben: a megkérdezett informatikai döntéshozók 40 százaléka jelezte, hogy nem eléggé felkészült a kiberfenyegetésekre.
A pénzügyi szektor (29 százalék) és a közigazgatási szektor (27 százalék) viszonylag magas pontszámot ért el az összes vizsgált szervezet átlagához képest.
A közigazgatás esetében a fő kihívást a kutatók szerint „a tudás és a szakképzett személyzet hiánya, valamint a régebbi rendszerek jelenléte” jelenti. Ugyanakkor a közigazgatási szektorban folyamatosan monitorozzák a kiberkockázatokat és azok potenciálisan súlyos következményeit.
Az egészségügyi ágazatban az informatikai vezetők elsősorban a betegek adatvédelmi szempontból érzékeny adatainak ellopása miatt aggódnak.
A pénzügyi ágazatot inkább a hírnevük sérülése aggasztja kibertámadás esetén.
A holland ipari vállalatoknál az aggodalom gyakori forrása, hogy egy kibertámadás megakaszthatja az üzleti folyamatokat.
Kibervédelem itthon: a magyar cégek felkészültsége sincs teljesen rendben
Az adathalászat volt a magyar vállalatok elleni zsarolóvírus-támadások leggyakoribb formája 2023-ban. Tavaly minden ötödik magyar vállalatot megtámadtak zsarolóprogrammal – derült ki a Sophos egy korábbi kutatásából.
A biztonsági szoftvereket és hardvereket gyártó cég szerint a vállalatok nem készültek fel kellőképpen a kibertámadásokra.
Mindössze 46 százalékuk készít biztonsági mentést az adatokról és 51 százalékuk alkalmaz kiberbiztonsági szakembert.
A Sophos szerint a magyar vállalatoknál a támadás utáni speciális helyreállítási tervek készítése a népszerűbb, a cégek 79 százaléka teszi ezt.
(Kép: Dall-e)