Irán kibervédelmi parancsnoksága „masszív izraeli kiberháborúról” beszél, ám közben azt is hangsúlyozta, hogy a legtöbb behatolást sikerült elhárítani. A történet azonban túlmutat a napi hírszenzáción: jól kirajzolja, hogyan vált a modern hadviselés szerves részévé a kibertámadás – és hogy Irán és Izrael nemcsak a levegőben, hanem a digitális világban is éles háborút vív egymással.
Irán, és a jól felfegyverkezett digitális hadserege
Irán régóta felfegyverzett digitális hadsereggel bír. Az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) alá tartozó „Cyber Command” több évtizedes fejlesztés eredménye. APT-34, APT-35 vagy épp az OilRig nevű csoportok rendszeresen támadják a régió olaj-, pénzügyi- és kormányzati hálózatait.
Irán ezen kívül saját, erősen cenzúrázott intranetet (National Information Network) működtet, így szükség esetén képes a külvilágtól „leválasztani” 88 millió lakosát. Épp ez történt most is. A Bank Sepah elleni kibertámadás után az iráni hatóságok blokkolták az Apple és Google app store-jait, korlátozták a WhatsApp hozzáférést, és 80%-kal csökkentették a mobilhálózatok sávszélességét. A cél: megszakítani az izraeli hozzáférési csatornákat és elfojtani az országon belüli pánikot.
Izrael: offenzív és precíz digitális hadviselés
Izrael régóta kiemelkedő szereplője a globális kiberhadviselésnek – a hírszerzési műveleteket gyakran magáncsoportokon keresztül hajtják végre. A legfrissebb incidensben a Predatory Sparrow nevű, Izraelhez köthető hackercsoport június 17-én leállította Irán Sepah Bankjának ATM-jeit. A támadás nyomán akadozni kezdett az ország üzemanyag-elosztása is.
A célpont nem véletlen: a bank közvetlenül az IRGC pénzügyi műveleteit támogatja. A támadás időzítése sem volt véletlen – néhány nappal korábban Izrael több mint száz légi csapást mért iráni katonai objektumokra.
A támadók azt állítják, „törölték az összes adatot” a pénzintézet rendszeréből. A banki hálózat helyreállítását Irán szinte azonnal megkezdte, de a pánikot nem tudta megelőzni.
Mire számíthatunk?
A mostani események nem „árnyékháborúként” zajlanak, hanem a tényleges katonai konfliktus digitális vetületeként. A kiberhadviselés célja itt már nem csupán információszerzés vagy zavarás, hanem valós gazdasági és infrastrukturális bénítás. Az izraeli támadások nyomán Irán nemcsak katonai válaszlépéseket tett – több mint 200 drónt és ballisztikus rakétát indított –, hanem digitális védelmi intézkedéseket is bevezetett, korlátozva a lakosság internetelérését és a kormányzati eszközöket offline üzemmódba állítva.
(Kép: Unsplash/Erik Mclean)
