Az EU egyelőre ugyan haladékot kapott a Donald Trump által belengetett 50 százalékos vámok alól. Az azonban továbbra sem világos, hogy az unió miként képzeli el a “kölcsönösen előnyös” kereskedelmi megállapodást elérni. Pontosabban az, hogy miként vinné keresztül törekvéseit a Washington meredek engedményeket célzó követeléseivel szemben.
Mint arról a Reuters beszámolt, az amerikai elnök elállt attól, hogy június 1-jétől érvényesítse a vámokat az uniós importra. Ennek előzménye Trump és Ursula von der Leyen telefonbeszélgetése volt. Ezt követően Trump visszaállította korábban jelzett a július 9-i határidőt, hogy megállapodás szülessen az USA és az EU között.
Hit, lendület, tárgyalás
Az EU kereskedelempolitikáját felügyelő Európai Bizottság szerint a hívás új lendületet adott a tárgyalásoknak, a két elnök megállapodott, hogy felgyorsítják az egyeztetéseket.
Az EU kölcsönösen előnyös megállapodást szorgalmaz, ennek részeként mindkét fél nulla vámot vezetne be az ipari termékekre. Az EB hétfőn közölte, hogy határozottan kiáll a “nulla a nulláért” vámajánlat mellett. Brüsszel olyan kérdésekben is lehetségesnek látja az együttműködést például a digitális technológia és a mesterséges intelligencia területén.
Ha péntek, akkor kettős fenyegetés
Donald Trump amerikai elnök pénteken azzal fenyegetőzött, hogy magasabb fokozatba kapcsol a kereskedelmi háborúban. A konkrétumok szintjén ez azt jelentené, hogy Washington június 1-től 50 százalékos vámot vetne ki az Európai Unió termékeire.
A “fegyelmező” fellépés ebben még nem merült ki, az amerikai elnök ugyanis az Apple-t is “megkínálta” egy 25 százalékos plusz adótétellel. Ennek célkeresztjében pedig az amerikai fogyasztók által vásárolt összes importált iPhone áll.
A múlt pénteki kettős fenyegetés igencsak felborzolta a kedélyeket a globális piacokon, miután az elmúlt hetek viszonylagos szélcsendben teltek.
Trumpnak az EU-val szembeni kirohanását az váltotta ki, hogy a Fehér Ház szerint a tárgyalások nem haladnak elég gyorsan.
Az Apple elleni támadás pedig az amerikai elnök újabb kísérlete arra, hogy számos szektor – autógyártók, gyógyszercégek, chipgyártók – után egy konkrét nagyvállalatra gyakoroljon nyomást. A cél, hogy az Apple az Egyesült Államokba helyezze át a gyártást. Bár az amerikai fogyasztók évente több mint 60 millió telefont vásárolnak, az USA-ban tömegesen nem gyártanak okostelefonokat. A gyártás hazatelepítése valószínűleg több száz dollárral növelné az iPhone-ok árát a tengerentúlon.
Taktikai csörte
Dick Schoof holland miniszterelnök szerint az EU valószínűleg a tárgyalások részeként tekint a mostani bejelentésre. Az uniós importra kivetett 50 százalékos vámtétel a német autóktól kezdve az olasz olívaolajig minden termék fogyasztói árát érintheti.
Az EU teljes exportja az Egyesült Államokba tavaly mintegy 500 milliárd eurót tett ki, amelyet Németország (161 milliárd euró), Írország (72 milliárd euró) és Olaszország (65 milliárd euró) vezetett. Az uniós adatok szerint a legnagyobb exporttermékek között a gyógyszerek, az autók és autóalkatrészek, a vegyi anyagok és a repülőgépek szerepeltek.
Az Apple egyelőre hallgat
Az Apple nem kívánta kommentálni Trump fenyegetését, amely a nagyrészt Kínából importált okostelefonokra és más elektronikai cikkekre vonatkozik. Ez visszájára fordítaná az eddig biztosított kivételeket, ami a fogyasztási cikkeket értékesítő nagy techcégek számára jelentene komoly törést. Trump egy korábbi posztban emlékeztetett: “elvárom, hogy az USA-ban értékesített iPhone-jaikat az Egyesült Államokban gyártsák, nem pedig Indiában vagy bárhol máshol”.
Egy, a helyzetet ismerő forrás a Reutersnek elmondta, Tim Cook, az Apple vezérigazgatója kedden találkozott Trump elnökkel.
A hírek szerint az Apple felgyorsítja terveit, hogy az USA-ban értékesített iPhone-ok többségét 2026 végéig indiai gyárakban készítse. Ezzel kerülné el a vállalat az esetlegesen magasabb kínai vámokat. A gyártás USA-ba való áthelyezésének esélye azonban egyre kisebb.
Az Apple még februárban jelentette be, hogy négy év alatt 500 milliárd dollárt költ kilenc amerikai államban. Igaz, ez a beruházás nem az iPhone-gyártás USA-ba hozatalát célozta.
