Egy héttel az amerikai–európai digitális kereskedelmi megállapodás bejelentése után a “deal” szinte azonnal a támadások kereszttüzébe került.
Reakciók a törékeny békére
Miközben Donald Trump új vámokkal fenyeget, Brüsszel új szabályokon dolgozik. Ez már önmagában is jól érzékelteti, mennyire törékeny egyensúlyt hozott az egyezmény a transzatlanti technológiai kapcsolatokban.
Mint arra az EUTechLoop nevű szakmai blog szerzői is emlékeztetnek, a héten az amerikai képviselőház igazságügyi bizottsága tart meghallgatást. A téma pedig az, hogy Európa milyen fenyegetést jelent az amerikai szólásszabadságra és innovációra.
Konkrétabban: a bizottság az EU digitális szolgáltatásokról szóló törvényének (DSA), valamint a digitális piacokról szóló jogszabályának (DMA) hatásait vitatja meg.
A meghallgatáson Nigel Farage, illetve – meg nem megerősített források szerint – Thierry Breton volt uniós biztos is részt vesz.
Megerősített fenyegetés
Néhány nappal a megállapodás részleteinek ismertetése után Donald Trump máris fenyegető hangú közleményt adott ki. Az amerikai elnök további jelentős vámkulcsokat helyezett kilátásba azon országokra, amelyek digitális adókat, szabályozásokat vagy törvényeket vezetnek be – lényegében az amerikai tech-cégek ellenében.
Emellett Trump exportkorlátozásokat is belengetett a “szigorúan védett technológiákra és chipekre” vonatkozóan.
A washingtoni kommüniké heves vitákat váltott ki az EU-ban is – főként arról, hogy a kereskedelmi megállapodás mennyire tartható.
Egyesek Henna Virkkunen, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke ellen is kritikát fogalmaztak meg, mondván, nem reagált megfelelően Trump fenyegetéseire.
Alexandra Geese EP-képviselő stratégiai szövetségek kialakítását sürgette Kanadával, Tajvannal, Dél-Koreával, Brazíliával és Indiával. Mindeközben mintha megfeledkezett volna a BRICS digitális együttműködésről, amely nagymértékben Kínától függ.
Szabályt szabályra halmoz az EU
Az EUTechLoop szerint Henna Virkkunen kommunikációs stílusa nagyban különbözik elődjéétől, de ez valószínűleg előnyösebb lehet az EU tárgyalási pozíciói szempontjából. Legalábbis Virkkunen nem provokálja feleslegesen az amerikai közvéleményt, és csillapíthatja az európai gazdaságot érintő negatív következményeket.
Washingtonban főként a DSA, a “cenzúra”, a szólásszabadság miatt aggódnak, amelyek az unióban nem váltottak ki ekkora visszhangot.
Ezzel szemben az Európai Bizottság 2025–2029 közötti munkaprogramja tele van új jogalkotási kezdeményezésekkel. Mindezek várhatóan tovább nehezíthetik majd az amerikai technológiai vállalatok európai működését.
A mostani amerikai-európai megállapodás precedenst teremt a további együttműködésre és az úgynevezett “nem vámjellegű akadályok” közös kezelésére.
Az Egyesült Államok és az Európai digitális kereskedelmi egyezményének főbb pontjai
AI-chipek és biztonsági követelmények
Az EU legalább 40 milliárd dollár értékben vásárol amerikai chipeket, és együttműködik az USA-val azok harmadik országokba történő továbbértékesítésének megakadályozásában. Cserébe az USA “megkönnyíti az exportot, amint a megfelelő követelmények életbe lépnek”.
Nem vámjellegű akadályok és közös szabványalkotás
Mindkét fél vállalja a “nem vámjellegű akadályok csökkentését vagy eltörlését”. Ez elsősorban az autóiparra és szabványokra vonatkozik, de a felek vállalták közös szabványok kidolgozását is a transzatlanti piac számára a kulcsfontosságú szektorokban. Ilyenek például a távközlés, az űripar és a digitális technológia.
Ez nagy áttörést jelenthet, de az EU-nak washingtoni egyeztetésekre kell készülnie az új Space Act, a Cloud & AI Act, a Cybersecurity Act és több más jogszabály tervezetéről is.
Tanúsítási engedélyek
Egyértelmű siker az Egyesült Államoknak, hogy az egyezmény 13. cikkelye lehetővé teszi, hogy az EU “bejelentett szervezetként” ismerjen el amerikai tanúsító laboratóriumokat. Magyarán: közvetlenül is jóváhagyhatják a termékeket az uniós piacra a rádióberendezésekről szóló irányelv alapján. Ez szabályozza a biztonságot, a frekvenciahasználatot és a kiberbiztonságot.
Mindezen szabályok gyorsabbá és olcsóbbá teszik az amerikai cégek számára a megfelelést. A felek részéről kölcsönös a tárgyalási szándék a kiberbiztonsági tanúsításokat kölcsönös elismeréséről.
Szellemi tulajdon védelme
Az egyezmény csupán “megbeszélést”, nem pedig kötelező megállapodást ír elő a szellemi tulajdon magas szintű védelméről. Ez gyakorlatban a szabadalmak, védjegyek, szerzői jogok és üzleti titkok szabályozásának összehangolását jelentheti. Szintúgy segítheti a kalózkodás és a hamisítás elleni fellépés megerősítését.
Hálózati díjak és digitális kereskedelmi akadályok
A felek közösen fellépnek az “indokolatlan digitális kereskedelmi akadályok” ellen, az EU pedig nem vet ki “hálózati díjakat” az amerikai technológiai cégekre. Mindkét fél vállalja, hogy nem vet ki vámokat az elektronikus átviteli szolgáltatásokra.
A kritikusok szerint a vita korántsem ért véget. A Digital Networks Act (DNA) tervezete ugyanis decemberben érkezik, ebben pedig még mindig napirenden van a hálózati díjak kérdése.
A DNA emellett felülvizsgálná az európai elektronikus hírközlési kódexet, és kiterjesztené a távközlési szabályokat a digitális és felhőszolgáltatókra.
A “hálózati díjak” kifejezést könnyen felválthatja valamely más terminus – például az “új IP-összekapcsolási mechanizmus”.
Ellátási láncok és közös fellépés harmadik országokkal szemben
Az egyezmény szorosabb gazdasági biztonsági koordinációt irányoz elő, közösen fellépve a harmadik országok piactorzító politikáival szemben. Ide tartozik a befektetések szűrése, az exportellenőrzések és a vámkijátszás elleni fellépés.
Ez a közös front célja, hogy bezárja a rendszer réseit, és közös stratégiát alakítson ki a tisztességtelen versennyel szemben. Az EU számára ez különösen a közbeszerzési irányelv közelgő reformját érinti.
És a maradék…
Valószínű, hogy a következő tárgyalási fordulókban kerül majd szóba az EU készülő Digital Fairness Act (DFA) szabályozása is. Ez ugyanis jelentősen megváltoztathatja az amerikai reklámplatformok működését.
Hasonlóan fontos kérdés lesz a GDPR közelgő felülvizsgálata, amelyet a dán elnökség kiemelt prioritásként kezel. A transzatlanti adatgazdaság fellendítéséhez újra kell gondolni a személyes adatok kezelésének kereteit.
(Kép: Unsplash/Jon Tyson)
