„A Perseverance Mars-járó a Jezero-kráternél vizsgálódik, ami évmilliárdokkal ezelőtt valószínűleg egy kráter-tó volt, amibe folyók édesvizet, vagy valamilyen folyékony vizet szállítottak be. Ezt többek között onnan lehet tudni, hogy ha a műholdas felvételeken megnézzük ennek a Jezero-kráternek a környékét, akkor egy gyönyörű folyó deltának a képe rajzolódik ki előttünk. A Perseverance-nek az az egyik fő küldetése, hogy kiderítse, volt-e valamikor a múltban, évmilliárdokkal ezelőtt élet a Marsnak a felszínén”
– mondta Pál Bernadett.
„Úgy gondoltuk, hogy mivel a Földön is a folyó deltatorkolatokban, vizes környezetekben az agyagos kőzetek kiválóan alkalmasak a fosszíliáknak a megőrzésére, ezért valószínűleg, mivel mi emberek csak a víz alapú életet ismerjük, ezért feltételezhetjük, hogyha a Marson volt valamilyen hozzánk hasonló élet, akkor ennek a nyomait megtalálhatja egy ilyen környezetben”
– hangsúlyozta a szakértő.
A bazalthoz hasonló, vulkanikus eredetű anortozit sziklát találtak a Marson. Az anortozit sziklát a kék színű sziklatömbök között fedezték fel a kiszáradt tó medrében.
„A felvételen az látszik, hogy a sötét színű kékes – fekete bazaltos kőzetek között van egy szikla, ami sokkal fehérebb, világosabb. Ez azért van, mert nem bazaltos kőzet, hanem ez egy anortozit kőzet. Ezt a Perseverance megvizsgálta és kiderült, hogy annak a kőzetnek az összetétele az másmilyen, mint az őt körülvevő összes kőzet, tehát, valahonnan máshonnan származik”
– fogalmazott a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa.
A szakértő kiemelte: „Az egyik ötlet az az, hogy valamikor a múltban a folyók, amik beáramoltak a tóba, egyszerűen magukkal hozták ezt a nagy sziklát. A másik ötlet viszont az az, hogy mivel a bazaltok és az anortozitos kőzetek is vulkanikus magmás eredetű kőzetek, viszont nem pont ugyanonnan származnak, máskor kristályosodnak ki, így valószínűleg ez az anortozit más területéről származhat a Mars ősi kérgének, és éppen az is lehet, hogy az a becsapódás, ami ezt a krátert létrehozta, amiben utána a tó kialakult, annak a becsapódásnak a során dobódhatott ki a felszínre, és ha ez így van akkor egy sokkal mélyebb területről kapnánk mintát a Marsnak mint amit eddig láttunk.”
Arról, hogy Magyarország képes lehet-e az űrversenyben érvényesülni, itt írtunk bővebben.
(Kép: deviantart)
