Az ország nagyvárosaiban, közhivatalaiban vagy éppen bankfiókjaiban járva mindenki szembesült már azzal, ahogy az elmúlt bő évtizedben gombamód szaporodtak a különböző megfigyelő eszközök. Főként a térfigyelő és egyéb biztonsági célú kamerák – hogy a különböző, sokszor nem túl feltűnő szenzorokról, számlálókról ne is beszéljünk.
Pontos – és egyben nyilvános – adatok nem állnak rendelkezésre arról, hány kamera pásztázza a köztereket hazánkban, egy 2019-es becslés 25-30 ezerre teszi ezek számát. Ezen felül már akkor is 10-15 ezer kamera működhetett különböző hivatalokban, pénzügyi intézményekben és egyéb biztonsági szempontból kiemelt létesítményben.
A Szitakötő-projekt
A témában közölt összeállításában Frész Ferenc kiberbiztonsági szakember emellett egy speciális, a Dragonfly (vagyis Szitakötő) nevet viselő hálózatról is említést tesz. A Cyberthreat.Report anyaga szerint egy 2019-es becslés szerint a 35 ezer kamera egy központosított megfigyelő hálózatot alkot. Az ismert kibervédelmi szakértő utalt rá, a Szitakötő-hálózat nem csupán központilag kezeli a megfigyelőeszközöknek ezt az irdatlan hálózatát – biometrikus adatbázisok is kiegészítik azt. Vagyis, a rendőrség ezzel bármely állampolgárt képes azonosítani akár az arcképe alapján.
Szakértők szerint a hálózat kiépítése a 2010-es évek közepén kezdődött. A rendszer létrehozásáról szóló döntésben bizonyára közrejátszott a 2015-ös menekültválság épp úgy, mint a fővárost 2016-ban sokkoló Teréz körúti robbantás.
A Cyberthreat.report szerint a Szitakötő-projekt költségvetése elérheti az 50 milliárd forintot
Szintén a kamerarendszer “frissítésének” és felturbózásának oka lehetett, hogy a 2010-es években gyakran lehetett hallani arról, egyes nyomozati ügyekben a rögzített kameraképek minősége nem tette lehetővé az elkövetők azonosítását.
Biztonság alacsony felbontásban
Érdemes megjegyezni, jellemzően a 2010-es évek voltak azok az esztendők, amikor a megfigyelőrendszereket üzemeltetők elkezdték jobb felbontású és kiterjesztett funkciójú kamerákkal felfrissíteni rendszereiket. Az ország jelentős részén ekkor kerültek az első, hálózatba köthető és központilag kezelhető, mozgatható IP-kamerák a korábbi analóg megfigyelőállások helyére.
Tapasztalataink szerint ez a trend akkor a magánszektorban – beleértve a pénzügyi intézményeket – épp úgy jellemző volt, mint a kritikus infrastruktúra-üzemeltetők és -szolgáltatók körében. Vélhetően a rendészeti ágazatban is megérett a cserére a kamerák előző generációját képviselő analóg eszközök tömege. Mindeközben ugyanis a nyugati világ már jócskán az IP-kamerák hozzáadott funkcióit fejlesztette és tesztelte.
Ezt erősíti meg a Cyberthreat.report anyaga is, miszerint a magyar rendőrség által használt térfigyelő kamerák technológiai képességei folyamatosan fejlődnek. Az egyre nagyobb volumenű eszközimporton belül a hangsúly az IP-alapú megoldások felé tolódott.
Ezek az eszközök ugyanis könnyedén hálózatba köthetők, egyetlen diszpécser-központból irányíthatók. Fejlettebb rendszereknél pedig akár intelligens programozásra is lehetőség van. Például az úgynevezett határsáv- vagy periméter-védelemben a kamerák képesek átvenni egymástól a képet. Egy behatolás esetén, amikor a megfigyelt személy szalad egy területen, az egyik kamera akkor kezdi meg a – mozgáskövető – rögzítést, amikor a vele szomszédos eszköz abbahagyja azt. De az efféle funkcióhangolás már tíz éve is egyszerű “alaptrükknek” számított az IP-megfigyelésben.
A fejlesztők akkoriban már jócskán a pin-kamerák fejlesztésén vagy éppen thermokamerák kidolgozásán ügyködtek.
A kiterjedt funkciók használatáról a Cyberthreat.report szakértője is említést tesz összeállításában: a határvédelem területén is modern technológiát alkalmaz a rendőrség. Például 8-10 kilométeres hatótávolságú hőkamerákat, amelyekből mintegy kétszázat telepítettek a szerb határkerítés mentén.
A VÉDA országos közlekedésbiztonsági rendszer is nagy felbontású kamerákat használ, amelyek képesek a rendszámfelismerésre (ANPR) és a sebességmérésre. Ez a rendszer a sávhasználat megsértését, a vasúti átjárón vagy záróvonalon való áthaladást, a forgalommal szembeni közlekedést és egyéb szabálysértéseket is képes észlelni – olvasható a szakértői anyagban.
A Nagy Testvér felismer
A Szitakötő projekt 35 ezer darab, arcfelismeréshez is alkalmas képet biztosító kamera telepítését irányozza elő. Emellett egy új, Kínával kötött biztonsági megállapodás értelmében kínai gyártmányú, fejlett MI-képességekkel, köztük arcfelismerő szoftverrel felszerelt megfigyelő kamerák telepítése is lehetséges Magyarország területén. A Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) hordozható biometrikus adatgyűjtő eszközökre írt ki tendert, amelyek ujjlenyomat- és arcfelismerésre is alkalmasak, hasonlóan a menekültek regisztrációjához használt eszközökhöz.
Az IKSZR (Integrált Közlekedésszervezési és -szabályozási Rendszer) képezi a Szitakötő projekt alapját. Ez a rendszer eredetileg Budapesten a járművek rendszámának felismerésére szolgált, majd később a bűnüldöző szervek is hozzáférést kaptak. Az IKSZR képességeit, különösen a járművek nyomonkövetését a nemzeti autópályákon, integrálták a Dragonfly projektbe.
A Shodan keresőmotor adatai szerint több ezer Dahua és Hikvision eszköz működik az országban – írja Frész Ferenc. A magyar rendőrség 2017-ben kötött szerződést a Dahua céggel a határőrség és a rendőrség adminisztratív rendszere számára, de számos egyetem, a Magyar Tudományos Akadémia és a készenléti rendőrség is használ Hikvision kamerákat.
Annak ellenére, hogy más nyugati országokban biztonsági aggályok miatt korlátozzák vagy tiltják ezen cégek termékeit, Európában és Magyarországon ilyen tilalom nincs érvényben. Sőt, ezeket a kamerákat érzékeny helyeken is használják, beleértve a romániai katonai bázisokat vagy a magyarországi speciális rendőri főkapitányságokat is. Ugyanakkor egy német fegyvergyártó cég 2023-ban megtiltotta kínai kamerák használatát magyarországi gyárában, ami a kockázatokkal kapcsolatos tudatosságot jelez.
Európa hetedik legsűrűbben megfigyelt fővárosa
Európa kamerákkal legjobban megfigyelt nagyvárosainak rangsoráról adott közre áttekintést 2023-ban egy brit biztonsági portál. Az Angliát és Londont előszeretettel látogató magyarok többsége számára nem meglepő, hogy a 2019-es adatok alapján felállított kamerasűrűségi listát a brit főváros vezeti. Eszerint ezer londoni lakosra 68,4 térfigyelő kamera jutott. A második a rangsorban Berlin volt, ahol viszont már csupán 11,2 kamera figyelt minden ezer lakosra. A lista olyan városokkal folytatódik, mint Varsó (7,9), Bécs (7,4), Isztambul (7,2), Madrid (4,4). Budapest a 7. helyet foglalja el – fővárosunkban ezer lakosra 3,4 kamera jutott 2019-ben. A top 10-es lista utolsó három szereplője Athén (3,4), Párizs (3,1) és Szófia (2,4).
Mint arra a rangsort közlő honlap is kitért az egyes városok értékelésében: a magyar kormány jelentős összegeket fektetett a preventív megfigyelésébe. “A kormány 131,3 millió dolláros kiadást engedélyezett egy bűnmegelőzési célú felügyeleti rendszer fejlesztésére” – írja az upcomingsecurity.co.uk. Ezzel pedig valószínűleg a Szitakötő-projektre utalnak, tekintve, hogy Frész Ferenc szakmai írásában is nagyságrendileg azonos értékű beruházásról olvashatunk.
(Kép: unsplash.com/Matthew Henry)
