“Gyilkosság-előrejelző” programot fejleszt az Egyesült Királyság kormánya – adta hírül a The Guardian. A fejlesztők reményei szerint a hatóságok által ismert személyek személyes adatai alapján azonosítani tudja azokat az embereket, akik a legnagyobb valószínűséggel gyilkosság elkövetőivé válhatnak.
Gyilkos algoritmus-érzék
A kutatók állítólag algoritmusok segítségével több ezer ember – köztük bűncselekmények áldozatainak – adatait elemzik. Így próbálják azonosítani azokat, akiknél a legnagyobb a kockázata annak, hogy súlyosan erőszakos bűncselekményeket követnek el a jövőben.
A programot eredetileg “gyilkosság-előrejelző projektnek” hívták, de később “adatmegosztás a kockázatértékelés javítása érdekében” elnevezésre tompították a projektcímet.
Mint arról a brit lap beszámolt, az Igazságügyi Minisztérium azt várja a projekttől, hogy hozzájárul a közbiztonság növeléséhez. A projektet ellenzők szerint ijesztő és disztópikus kezdeményezésről van szó.
Csak egy kutatás…
A projekt létezéséről a Statewatch nevű érdekvédő csoport számolt be. A projekt egyes részeit az információszabadságra hivatkozó kérelmek révén megszerzett dokumentumokban fedezték fel.
A Statewatch amiatt aggódik, hogy a projekt részeként olyan emberek adatait fogják felhasználni, akiket nem ítéltek el bűncselekmény miatt. Így például vizsgálat alá vonják az önkárosítással kapcsolatos személyek adatait, de ugyanígy a családon belüli erőszakkal kapcsolatos incidenseket is.
A The Guardian szerint kormánytisztviselők határozottan cáfolják ezt, mondván, csak a legalább egyszer elítélt személyek adatait használták fel.
A kormány szerint a projekt ebben a szakaszban csak kutatási célokat szolgál. A jogvédők szerint azonban a felhasznált adatok a kisebbségi etnikumú és szegény emberekkel szembeni elfogultságot építenének be az előrejelzésekbe.
Az igazságügyi tárca ezt jóval árnyaltabban úgy fogalmazta meg, hogy a program “megvizsgálja az elkövetők azon jellemzőit, amelyek növelik az emberölés elkövetésének kockázatát”. Emellett az előrejelző rendszer “alternatív és innovatív adattudományi technikákat alkalmaz az emberölés kockázatának értékelésére”.
A közigazgatásból származó információk szerint a rendszer bizonyítékokkal szolgálna a súlyos bűncselekmények kockázatértékelésének javításához. Végső soron pedig a jobb elemzésnek köszönhetően hozzájárulna a lakosság védelméhez.
A kezdeményezés a miniszterelnöki hivatal felkérésére, még Rishi Sunak hivatali ideje alatt indult el. Az előrejelző rendszer különböző, hivatalos forrásokból származó bűnözési adatokat használ fel – így például a próbaidősöket felügyelő program, vagy a manchesteri rendőrség (GMP) 2015 előtti adatait.
A feldolgozott információk típusai közé tartoznak a nevek, a születési dátumok, a nem és az etnikai hovatartozás, valamint egy szám, amely a rendőrség nemzeti számítógépén azonosítja az embereket.
Több adat is van ott, ahonnan ez jött
A Statewatch állítása, miszerint az ártatlan emberek és a rendőrséghez segítségért forduló személyek adatait is felhasználják, az igazságügyi minisztérium és a GMP közötti adatmegosztási megállapodás egy részén alapul.
A megszerzett dokumentumban – a rendőrség által a kormánnyal megosztandó személyes adatok – között pontosítják a különböző típusú büntetőítéleteket. Ahogy azt is, egy adott személy hány éves korában jelent meg először áldozatként, beleértve a családon belüli erőszakot is, valamint hogy hány éves volt, amikor először lépett kapcsolatba a rendőrséggel.
Szintén a megosztható adatok között, a “személyes adatok különleges kategóriái” alatt szerepelnek olyan egészségügyi markerek, amelyek várhatóan jelentős előrejelző erővel bírnak. Ilyenek például a mentális egészséggel, függőséggel, öngyilkossággal és veszélyeztetettséggel, valamint az önkárosítással és a fogyatékossággal kapcsolatos adatok.
A jogvédők szerint hátborzongató
A Statewatch szerint az Igazságügyi Minisztérium kísérlete a gyilkosság-előrejelző rendszer kiépítésére hátborzongató és disztópikus példája a kormányzat bűnügyi “előrejelző” rendszereket célzó terveinek.
A szervezet szerint a bűncselekmények “előrejelzésére” szolgáló algoritmikus rendszerek eleve hibásak. A legújabb modell megerősíti és felnagyítja a büntetőjogi rendszer alapját képező strukturális megkülönböztetést. “A többi rendszerhez hasonlóan ez is a faji alapú és alacsony jövedelmű közösségekkel szembeni elfogultságot kódolja” – állítja a Statewatch.
Az Igazságügyi Minisztérium szóvivője ugyanakkor leszögezte: “a projekt kizárólag kutatási célokat szolgál”. A rendszert a büntetés-végrehajtás és a rendőrség által az elítélt bűnözőkről tárolt adatok felhasználásával tervezték, hogy jobban megértsék a próbaidősök erőszakos bűnelkövetésének természetét.”
Különböző kockázatértékelési eszközöket egyébként már a büntetés-végrehajtás is használ.
(Kép: unsplash.com/Krysztof Hepner)
