Ferenc pápa az utóbbi években több alkalommal is felszólalt a technológia és a mesterséges intelligencia (AI) etikai kihívásai kapcsán. A Vatikán által kiadott irányelvek azonban egyértelmű álláspontot képviselnek:
„A mesterséges intelligencia kiegészítheti az emberi döntéshozatalt, de nem helyettesítheti az emberi erkölcsi felelősséget.”
A dokumentum kiemeli, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása során mindig az emberi méltóságot kell szem előtt tartani – legyen szó arcfelismerő rendszerekről, munkavállalók automatizált értékeléséről, vagy akár autonóm fegyverrendszerekről, amelyek már nem csak sci-fikben léteznek.
Az etikai dimenzió mellett a pápa felhívta a figyelmet a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódására is. Az AI és a digitális technológiák haszna gyakran egy szűk globális elitnél csapódik le, miközben a társadalom széles rétegei technológiai kizártságban élnek – ezt a szakadékot „digitális kolonializmusnak” is nevezik.
Technológia, mint isteni lehetőség
Ferenc pápa 2025 januárjában elhangzott beszédében éles véleményt fogalmazott meg a közösségi média túlhasználatáról, azt mondta:
„A túlzott képernyőidő és az értelmetlen, folyamatos görgetés agyrothadáshoz vezet.”
A kijelentés azonnal körbefutott a világon, a legtöbben pedig egyetértettek a köntörfalazás nélkül megfogalmazott véleménnyel. A pápa kritikája ugyanis önmagában nem a technológiáról szólt – hanem arról, ahogyan használjuk.
(A videón Ferenc pápa látható és hallható, a videót 32 nyelvre fordították le)
Noha a közösségi média valaha a globális kapcsolódás ígéretével indult mára egyre több kutatás foglalkozik azzal, hogy a végtelen görgetés az úgynevezett „doomscrolling” és az algoritmusok által kínált rövid impulzusok és videók valójában csak elidegenítenek a másiktól, mintsem közel hoznak. A pápa szerint „a valódi találkozások, a párbeszéd, az együttlét nélkülözhetetlenek az emberi léthez” – és ezek nem pótolhatók digitális alternatívákkal.
A pápa áprilisi imaszándéka ismét a progresszív és nyitott gondolkodásáról adott tanúbizonyságot, mindamellett, hogy a technológiával szemben erős kritikával is élt. Beszédét aköré a gondolat köré építette fel, hogy a technológia nem ördögtől való, épp ellenkezőleg. Szerinte az ember Isten által kapott intelligenciájának gyümölcse, amely hatalmas lehetőségeket rejt magában – feltéve, hogy nem a hatalomgyakorlás, hanem a szolgálat eszköze marad.
„Az emberi méltóságot nem algoritmusok védik”
Ferenc pápa különösen hangsúlyos véleményt fogalmazott meg az egészségügyi technológiai fejlesztések kapcsán is. Bár elismerte a digitalizáció és az AI nyújtotta lehetőségeket – például a diagnosztika, az adatvezérelt orvosi döntéstámogatás vagy a távgyógyászat terén –, ugyanakkor komoly erkölcsi kockázatokra hívta fel a figyelmet.
Az egyik legmarkánsabb kijelentése:
„Az embert nem szabad pusztán adatcsomaggá redukálni. A méltóság nem algoritmus kérdése.”
A pápa szerint az egészségügy digitalizációja során is meg kell őrizni az egyéni figyelmet, a személyes kapcsolatot és az empátiát. Az orvosi hivatás lényege nem válhat algoritmizálható szolgáltatássá, ahol a beteg csak egy sor kód és szűrési paraméter.
Továbbá aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a nagy tech cégek egészségügyi adatok felett szerzett ellenőrzése újfajta hatalmi egyensúlytalanságot hozhat létre:
„Az egészség nem válhat kereskedelmi termékké, és az adatokkal való visszaélés – még jó szándék mellett is – súlyos társadalmi következményekkel járhat.”
A Vatikán álláspontja világos: a technológia lehet eszköz a gyógyításban, de nem válthatja ki az emberi törődést, a beteg meghallgatását és az egyedi döntések súlyát. Illetve a mesterséges intelligencia nem dönthet élet és halál felett.
Az örökséget nem algoritmusok, hanem emberek visznek tovább
Ferenc pápa üzenetei annak ellenére, hogy erőteljesek, nem technológiaellenesek – épp ellenkezőleg. Arra figyelmeztetnek, hogy a technológia nem cél, hanem eszköz.
Üzenetei pedig egy olyan korban kapnak különös hangsúlyt, amikor a technológia fejlődése sokkal gyorsabb, mint ahogy társadalmi vagy etikai szinten képesek lennénk feldolgozni. Ahogy fogalmazta:
„Az emberiség jövője nem a technológián, hanem azon múlik, hogyan bánunk egymással.”
(Kép: Flickr)
