Lényegében a felhő példátlan potenciált kínál a működési hatékonyság és az innováció terén az általa feloldható agilitás, skálázhatóság, megbízhatóság, valamint sebesség miatt. Természetesen minden cégvezető joggal óvakodik minden olyan vállalati szintű átalakulástól, amely az IT-működést, a pénzügyi modelleket és a vállalat teljes kultúráját is megváltoztatja. A sikeres felhőalapú számítástechnika öt kulcsfontosságú kihívását vázoljuk fel, amely segítheti a sikeres felhőbe költözést.
1. Hiányzik a vezetői elköteleződés
Ahhoz, hogy egy vezető a felhőt valódi átalakító értékre fordíthassa, mélyreható kulturális változásra van szükség. Nyilvánosan és hangosan támogatni kell a felhőbe való migrációt, és minden résztvevő számára világossá kell tenni a bevezetésének az előnyeit, így elérhető, hogy edukálják és meggyőzzék az összes érdekelt felet a vállalaton belül, illetve a beszállítói, kereskedelmi körben is. Vezetői részvétel nélkül nem biztosítható az a mértékű költségvetés, amely lehetővé teszi, hogy összefüggő felhőstratégiát lehessen alkotni a vállalat számára. Megfelelő büdzsé hiányában az osztályoknak saját maguknak kell kilépni a felhőbe, amely külön utakhoz és szétválasztott erőforrásokhoz vezet, így nem kötődnek az általános üzleti célokhoz és rendre kudarcot vallanak.
2. Nincs stratégia
Fel kell térképezni, hogy mi szükséges egy sikeres vállalati felhőstratégia megvalósításához, és azt egyértelmű üzleti célokhoz, teljesítésekhez kell kötni. A vezetők nem feltétlenül ellenzik a felhőcélokat, de joggal óvakodnak minden olyan vállalati szintű átalakulástól, amely az IT-működést, a pénzügyi modelleket és a vállalat teljes kultúráját is megváltoztatja.
A felhő optimális használatához szükséges környezet és műveletek kialakítása nem egyszerűen az alkalmazásarchitektúra kérdése: olyan gondolkodásmódra van szükség, amely lehetővé teszi a vállalat agilisabb, skálázhatóbb és rugalmasabb működését. Előfordulhat, hogy az alkalmazásokat módosítani, átépíteni vagy cserélni kell, esetleg megszüntetni, de a változtatások mes˝ˇsze túlmutatnak a technológiai környezeten. A szervezetnek alkalmasnak kell lennie a változásokra, jól tájékozottnak kell lennie a felhő bevezetésének vagy migrációjának folyamatáról, emellett megfelelő adatokra van szüksége.
3. A költségek feletti kontroll elvesztése
A különböző szervezetek arról számoltak be, hogy a felhőre fordított kiadásaik 32 százaléka pazarlás. Természetesen megfelelő költségoptimalizálással a felhőalapú számítástechnika olcsóbb lehet jó néhány szervezet számára, mint a helyszíni infrastruktúra-stratégiák, de megfelelő felügyelet nélkül a költségek gyorsan kicsúszhatnak az ellenőrzés alól.
Amikor ezek a költségek kezdik meghaladni az általuk előirányzott bevételnövekedést, akkor a szervezet problémába ütközik. Ez gyakran abból adódik, hogy a felhőszolgáltatások nem átláthatók, ezért az első lépés a felhőalapú kiadások szabályozása: meg kell érteni, hogyan használják a munkavállalók a felhőalapú erőforrásokat, és a tervezett architektúra-, valamint infrastruktúra-módosítások, hogyan befolyásolják a kiadásokat.
4. Nincs fókuszban a felhőalapú biztonság
A biztonságot minden felhőprojekt alapján kell rögzíteni. Ez a biztonságon alapuló megközelítés azt jelenti, hogy a fejlesztők és az érdekelt felek – beleértve az információbiztonságot, a kockázatkezelést és az IT-műveleteket – azon dolgoznak, hogy minimálisra csökkentsék az esetleges adatszivárgást és sebezhetőséget a kiberbiztonság fokozása érdekében jó néhány vezérlőfolyamat segítségével. A felhőszolgáltatók felelősek azért, amit irányítanak, ami főként a szolgáltatási infrastruktúra összetevőit alkotó elemekből áll. Az ügyfél feladata az egyéb biztonsági szempontok kezelése, például a biztonsági intézkedések telepítése, karbantartása és betartatása.
5. Fuldoklás az adattengerben
A legtöbb vállalat csak a felszínét karcolja, annak, hogy mire is képes a felhő. Megfelelő kihasználás esetén a felhőtechnológiával rögzített adatok átalakulhatnak, és korábban elképzelhetetlen betekintést nyújtanak az ambiciózus vállalkozások számára. Helyesen elemezve fokozhatja az ügyfelek elkötelezettségét, növelheti az alkalmazottak termelékenységét, javíthatja az üzemidőt és észszerűsíti a működést. Az adatok azonban önmagukban nem generálnak értéket. Fel kell dolgozni, elemezni és megérteni azokat. A digitális átalakulás helyett adatáradást tapasztalnak, amely elárasztja a vállalati ökoszisztémát, minden eddiginél bonyolultabbá téve a költségek növekedését anélkül, hogy ezzel együtt járna az értéknövekedés. Ha a szervezet adatait rendszerezték és központilag hozzáférhetővé teszik, akkor azok felhasználhatók olyan üzleti fejlesztések megvalósítására, mint például a meghibásodásokra való gyorsabb reagálás és az ügyfelek számára nyújtott szolgáltatások bővítése.
