A Global Witness nemzetközi jogvédő szervezet 2025-ös felmérése több mint 200 környezetvédelmi aktivistát kérdezett meg szerte a világból. Az eredmény megdöbbentő:
-
93%-uk számolt be arról, hogy valamilyen formában online zaklatás érte az elmúlt egy évben.
-
A leggyakoribb platform, ahol ez megtörtént: a Facebook (62%).
-
Ezt követte a WhatsApp (36%), az Instagram (26%) és az X (37%) – de egyik sem közelítette meg a Facebook dominanciáját.
A támadások skálája széles: kezdve a gyűlöletbeszéddel és fenyegetésekkel, egészen a doxxingig (személyes adatok kiszivárogtatása), de gyakoriak a lejárató kampányok és a nemi alapú bántalmazások is – főként női aktivisták esetében.
A digitális erőszak fizikai következményekkel jár
A jelentés egyik legmegdöbbentőbb pontja, hogy az online támadások háromnegyede offline következményekkel is járt. Aktivisták beszámolói szerint a Facebookon történő zaklatás után:
-
elnémították magukat a nyilvánosságban,
-
visszavonták részvételüket közéleti eseményektől,
-
sőt, volt, akit valós fizikai támadás is ért.
Egy indonéz női aktivista, Fatrisia Ain például arról számolt be, hogy miután kommunistának bélyegezték, több ezer fős Facebook-csoportokban szervezett lejárató kampány indult ellene. Posztjai jelentése ellenére a Meta nem távolította el azokat.
Moderációs hiányosságok: a Meta válasza kevés
Bár a Meta (a Facebook anyavállalata) saját „Trusted Partner” programjával próbálta segíteni az emberi jogi szervezetek bejelentéseit, sok aktivista úgy érzi: a zaklatások jelentős része figyelmen kívül marad. A moderációs válaszidő lassú, az intézkedések pedig gyakran látszólagosak.
Ráadásul a Meta 2024 végén megszüntette külső tényellenőrző együttműködéseit, amelyek korábban segítettek a félretájékoztatás és gyűlöletbeszéd visszaszorításában.
A nők és a kisebbségi aktivisták a legnagyobb célpontok
A jelentés külön kiemeli, hogy a női és színesbőrű környezetvédők aránytalanul nagy zaklatásnak vannak kitéve. A támadások gyakran szexuális tartalmúak, vagy a nemi identitást használják fel megalázásra. Ez nemcsak pszichés terhet jelent, hanem tovább növeli az elnémulás veszélyét – éppen azoknál, akik a klímaváltozás és természeti jogok frontvonalában dolgoznak.
A Global Witness szerint a platform moderációs rendszerei nem megfelelőek, és gyakran késlekednek a káros tartalmak eltávolításával, különösen nem angol nyelvű bejegyzések esetében.
A kutatás világosan mutatja: a Facebookon az aktivisták nem érzik magukat biztonságban. Sokuk már nem is oszt meg bejegyzést, nem vesz részt nyilvános vitákban, vagy álnéven próbál rejtőzködni – ahelyett, hogy bátran felszólalna.
Miközben a Meta igyekszik fenntartani a „semleges közösségi tér” imázsát, a valóság az, hogy sok esetben épp az ő algoritmusai segítik elő a zaklatás eszkalációját.
