Generic selectors
Exact matches only
Search in title
Search in content
Post Type Selectors
post

Egy kisebb ország GDP-jét költötte a Nyugat Ukrajna kibervédelmére

Az Ukrajna-Oroszország között zajló háború nemcsak a fizikai térben, hanem a digitális térben is zajlik. Oroszország kiberhadviselése komoly kihívás elé állította az országot. A helyzet kezelésében kulcsfontosságú szerepet játszottak a nyugati országok és magánszektorbeli cégek, amelyek kibersegítséget nyújtottak Ukrajnának. Azonban a háború elhúzódása és a globális politikai feszültségek új kérdéseket vetnek fel a jövőbeni kibersegítség fenntarthatóságával kapcsolatban.

Az Ukrajnát érintő kibertámogatások első kétéves mérlege már jól látszódik. Az Egyesült Államok, az európai szövetségesek és a magánszektor az Aspen Institute nonprofit kutatóintézet hét eleji jelentése szerint több mint 82 millió dollárt (kb. 82 millió eurót) fordított kibersegítségre. Emellett nemzetközi kezdeményezések több mint 200 millió eurót gyűjtöttek össze, hogy támogassák Ukrajna kiberdefenzíváját.

A nagy léptékű nemzetközi támogatás lehetővé tette az ukrán kormány számára, hogy megerősítse a felhőinfrastruktúráját, minimalizálja a digitális kémkedést és az incidensek számát, valamint sikeresen lépjen fel olyan kibertámadások ellen, amelyek az ország kritikus infrastruktúráját célozták.

A háború elhúzódása és a politikai környezet durva oszcillálása azonban elkezdte aláásni a támogatásokat. A Washingtonban tapasztalható politikai megosztottság, a globális prioritások változása és az egyes magánszektorbeli cégek kimerülése mind érezhető az utóbbi időben egyre megcsappanó támogatások mértékében.

Azok a nagy tech cégek, amelyek komoly segítséget nyújtottak (például a Microsoft, a Cloudflare és a Mandiant), mostanra jelentős mértékben csökkentették a hozzájárulásukat az ukrán kibertér védelméhez.

A kibersegítség-nyújtást az is bonyolítja, az Aspen Institute kutatói szerint, hogy az ukrán szervezetek gyakran ugyan azt a segítségkérést több különböző adományozó szervezetnek is benyújtják. Továbbá az ukrán kormányzati intézmények gyakori vezetőváltásai és a bürokrácia lassúsága is hozzájárultak ahhoz, hogy az eddigi támogatás nem mindig érte el a kívánt hatást. A korábban rövid távú intézkedések – például szoftverlicencek és képzési programok biztosítása – hosszú távú fenntartást igényelnek, ami újabb kihívások elé állítja a nyugati cégeket.

A kibersegítség hatékonyságának mérése

Egy másik kulcsfontosságú kérdés a kibersegítség hatékonyságának mérhetősége. A nagy tech cégek, gyakran nem hajlandók nyilvánosságra hozni a támogatás részletei. Ezen kívül Ukrajna gyakran nem is rendelkezik a szükséges erőforrásokkal ahhoz, hogy részletes visszajelzéseket adjon a kapott segítség hasznosságáról, ami tovább bonyolítja a támogatás hatékonyságának értékelését.

Bár a magánszektor továbbra is támogatja Ukrajna kibervédelmét, az új kezdeményezések száma az utóbbi időben csökkent. A megnövekedett digitális reziliencia, Oroszország kibertámadásainak gyengülése, valamint a magánszektor által tapasztalt fáradtság és a hosszú távú, rendszerszintű programok támogatásához szükséges forráshiány mind hozzájárultak a csökkenéshez. Emellett a nagy tech cégek hozzájárulásának csökkenését a háború elhúzódásán túl a nemzetközi politikai helyzet változása is okozta. Elvégre az érintett országok egyre inkább más geopolitikai konfliktusokra összpontosítanak.

 

(Kép: pexels/Peter Muscutt)

IT EXPERTS-TECH LEADERS 2024 FELHŐ A JAVÁBÓL KONFERENCIA

ICT Global News

VIDEOGALÉRIA
FOTÓGALÉRIA

Legnépszerűbb cikkek

ICT Global News

Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le az IT legfontosabb híreiről!