Az EU-ban az emberek több mint 90 százaléka legalább hetente egyszer használta az internetet 2023-ban. Azonban csak alig több mint az uniós polgárok fele (56 százaléka) rendelkezett alapvető vagy annál magasabb szintű digitális készségekkel – derül ki az Eurostat jelentéséből.
Az uniós országok között az alapszintű vagy annál magasabb szintű digitális készségekkel rendelkezők aránya Hollandiában (83 százalék) és Finnországban (82 százalék) volt a legmagasabb. A két “éltanulót” Írország (73 százalék), Dánia (70 százalék) és Csehország (69 százalék) követte.
Messze még a duplázás
Az EU digitális célkitűzései szerint 2030-ra legalább húszmillió IKT-szakembert kellene foglalkoztatni az EU-ban. Az IKT-szektorban jelenleg az uniós munkavállalók 5 százaléka dolgozik. Az EU statisztikai hivatala szerint tavaly több mint tízmillió ember dolgozik IKT-szakemberként. Az IKT-szektorban dolgozók aránya az elmúlt évtizedben folyamatosan nőtt az EU-ban – 2014 óta 1,6 százalékponttal emelkedett.
Az uniós országok közül Svédországban (9 százalék), Luxemburgban és Finnországban (8-8 százalék) volt a legmagasabb az ágazatban dolgozók aránya. A legkisebb arányt Görögországban és Romániában mérték (3-3 százalék).
A nemek harca
A női IKT-szakemberek aránya az elmúlt évtizedben tapasztalt enyhe növekedése ellenére is elmarad a férfi szakemberekétől. Tavaly az IKT-szektorban dolgozók 81 százaléka volt férfi.
Az IKT-szektorban dolgozó nők aránya Észtországban volt a legmagasabb (28 százalék). A balti országot Románia, Bulgária és Lettország követte – mindhárom ország 27 százalékos aránnyal. A legkisebb arányt Csehországban (13 százalék), valamint Máltán és Magyarországon mérték (15-15 százazalék).
Kulcskérdés a képzés
A vállalkozások jelentős szerepet játszhatnak alkalmazottaik IKT-képességeinek fejlesztésében. Tavaly az uniós vállalkozások 22 százaléka biztosított képzést alkalmazottai számára. E tekintetben a legjobban Finnország (38 százalék), Belgium (37 százalék) és Dánia (35 százalék) teljesített. Az unió egészére vetítve a nagyvállalatok 73 százaléka biztosított munkahelyi IKT-képzést, míg ez az arány a kis- és középvállalkozások (kkv) esetében 21 százalék volt.
A digitális technológiák integrálása a vállalkozás minden területére lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy javítsák termékeiket és szolgáltatásaikat. Mint arra az Eurostat is rámutat, mindez a versenyképesség javításához is hozzájárul – például azzal, hogy az online csatornát is megnyitja az értékesítés számára.
Digitális intenzitás: eddig jó…
Az EU 2030-ig két fő célt tűzött ki a vállalkozások digitális átalakítására. Egyrészt a kkv-k több mint 90 százalékának el kell érnie legalább egy alapvető digitális intenzitási szintet. Másrészt az uniós vállalatok 75 százalékának felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokat kell használnia, nagy adatelemzést kell végeznie vagy MI-t kell alkalmaznia.
A vállalkozások digitális intenzitását a digitális intenzitási index (DII) figyeli, amely 12 különböző digitális technológia vállalkozások általi használatát méri, például az MI használatát vagy az elektronikus értékesítést.
Tavaly az összes uniós vállalkozás 74 százaléka eléri a digitális intenzitás alapszintjét – állítja az Eurostat. A kkv-k esetében ez az arány 73 százalék volt, ami mintegy 20 százalékponttal elmarad az EU 2030-ra kitűzött céljától, míg a nagyvállalatok esetében 98 százalék.
A nagyvállalatoknál nagyobb volt a nagyon magas (41 százalék) és a magas digitális intenzitású (46 százalék) cégek aránya. A kkv-knak csupán hat százaléka rendelkezett nagyon magas, és mintegy 27 százaléka magas szintű digitális intenzitással.
A kkv-k többsége alacsony (40 százalék) vagy nagyon alacsony (27 százalék) digitális intenzitási szintet regisztrált.
Az alapszintű digitális intenzitással rendelkező kkv-k aránya Bulgáriában (50 százalék) és Görögországban (53 százalék) volt a legalacsonyabb. A legmagasabb mutatót Dánia (90 százalék) és Finnország (93 százalék) érte el.
Fél Európa a felhőben
A felhőalapú számítástechnikai szolgáltatások lehetővé teszik a vállalkozások számára, hogy saját informatikai infrastruktúrájuk kiépítése vagy bővítése helyett harmadik felek által az interneten elhelyezett számítástechnikai erőforrásokhoz férjenek hozzá. Ez jelentős előnyt jelent a vállalkozások számára, mivel a saját infrastruktúra kiépítése hardver- és szoftverfejlesztéssel járna.
Az Eurostat adatai szerint 2023-ban az uniós vállalkozások 45 százaléka vett igénybe felhőalapú szolgáltatásokat. A nagyvállalatok természetesen nagyobb valószínűséggel választják a felhőmegoldásokat, mint a kkv-k. A nagyvállalatok 78 százaléka vásárolt felhőalapú szolgáltatásokat 2023-ban, míg ez az arány a kkv-k esetében 44 százalék volt.
A felhőszolgáltatásokat használó vállalkozások többsége (83 százaléka) elektronikus levelezésre, 68 százalékuk pedig fájljaik tárolására vesz igénybe ilyen megoldást. A cégek 66 százaléka irodai szoftverek esetében támaszkodott a felhőmegoldásokra.
A felhő használatának elterjedtsége jelentősen eltér az uniós országok között, a legmagasabb arányt Finnországban (78 százalék) mérték. Ezt Svédország (72 százalék), valamint Dánia (69 százalék) követte.
Egyre csábítóbb az MI
A vállalkozások egyre gyakrabban alkalmazzák az MI-t működésük javítására. A mesterséges intelligencia képessé teszi a gépeket és rendszereket arra, hogy tanuljanak és – bizonyos fokú önállósággal – döntéseket hozzanak.
Tavaly az uniós vállalkozások több mint 13 százaléka használt MI-t – szemben a 2023-as 8 százalékkal. A felhőalapú számítástechnikához hasonlóan a nagyvállalatoknál volt a legelterjedtebb (41 százalék) az MI használata. A kkv-knál ez az arány 13 százalék volt.
A leggyakrabban használt MI-alkalmazás az írott nyelv elemzésének elvégzése volt – e célra az uniós vállalkozások 7 százaléka használt MI-t. Ezt a felhasználási célt az írott vagy beszélt nyelv generálása (5 százaléka) követte, valamint a beszélt nyelv gépi formátumba való átültetése (5 százaléka).
Az uniós országok közül Dániában (28 százalék) volt a legmagasabb az MI-technológiák használata. Ezután Svédország és Belgium következik (25-25 százalékkal). Ezzel szemben Romániában (3 százalék), Lengyelországban és Bulgáriában (6-6 százalék) volt a legalacsonyabb az MI-használat aránya.
(Kép: unsplash.com/Alex Cotimani)
