A mesterséges intelligencia mindenhol jelen van, így nem meglepő, hogy a gyerekjáték-piacra is betette a lábát. A Mattel–OpenAI partnerség részeként ugyanis olyan játékok kerülnének ki a gyártósorokról, amelyek mesterséges intelligenciával integráltak. Azaz képesek természetes, emberi módon kommunikálni a gyermekekkel.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a játék képes lenne válaszolni a gyerekek kérdéseire, történetet mesélni, vagy akár beszélgetést folytatni a gyermek aktuális hangulata alapján.
Mindezt a háttérben a ChatGPT generatív nyelvi modell hajtaná.
Az emberien megszólaló játék aggályai
Ezzel a jelenséggel csupán az a fő probléma, hogy a mesteréges intelligencia nem csupán információt közvetít, hanem kvázi társas kapcsolatot is képes kialakítani. Különösen olyan életkorban, amikor a gyerekek még nem tudják egyértelműen elhatárolni a fikciót a valóságtól. A gyermekpszichológusok évek óta figyelmeztetnek arra, hogy a gyerekek hajlamosak antropomorfizálni az élettelen tárgyakat – különösen, ha azok emberi hangon kommunikálnak és érzelmeket utánoznak.
Utóbbi nem csupán az egészséges kötődés fejlődésére nézve jelent problémát.
A generatív modellek – még erősen szűrt környezetben is – hajlamosak hibázni, pontatlan vagy akár veszélyes információkat közölni, és nem mindig értik az életkornak megfelelő tartalomhatárokat. A mesterséges intelligencia nem rendelkezik valódi tudatossággal vagy erkölcsi érzékkel, így előfordulhat, hogy egy játék – még ha nem is szándékosan – ártalmas üzeneteket közvetít vagy pszichológiailag megterhelő válaszokat ad.
Adatvédelmi és etikai problémák
A másik probléma az adatvégelem. Ahhoz, hogy a mesterséges intelligenciával szerelt játékok személyre szabott élményt nyújtsanak, folyamatosan adatot kell gyűjteniük a gyerekekről.
Ez a felnőtteknél is érzékeny kérdés, de gyerekeknél különösen kritikus, hiszen ők nem rendelkeznek egy felnőtt ember tudatosságával.
Bár a Mattel most azt ígéri, hogy a ChatGPT alapú játékokban életkornak megfelelő szűrés és adatbiztonsági protokollok lesznek érvényben, a szakértők szerint nem elegendő a technikai megfelelőség. Erkölcsi és fejlesztéspszichológiai szempontból is felül kell vizsgálni, milyen mértékben tekinthető elfogadhatónak egy AI-alapú társalkodó beépítése a gyermekek játékaiba.
A “chatbot-pszichózis” jelensége
Egyre több szakmai diskurzus tárgya a „chatbot-pszichózis” néven emlegetett jelenség, amely során a felhasználók – különösen gyermekek – elkezdik emberként kezelni a mesterséges intelligenciát.
A gép által nyújtott társas élmény hamis biztonságérzetet kelt bennük, különösen akkor, amikor a gyermek más társas kapcsolatokban nem talál megerősítést. Ez hosszabb távon érzelmi elszigetelődéshez, a valós kapcsolatok torzulásához, vagy akár személyiségfejlődési zavarokhoz vezethet.
A mesterséges intelligencia megjelenése a játékpiacon kétségtelenül forradalmi lépés, de nem veszélytelen. A Mattel és az OpenAI példája csak a kezdet. Amennyiben a szabályozás, a szülői kontroll és az etikai irányelvek nem tartanak lépést a technológiai fejlődéssel, könnyen előfordulhat, hogy a játék nem játék többé.
A kérdés tehát nem az, hogy a Mattel képes-e egy Barbie babába, vagy bármilyen más jétékba költözni a mesterséges intelligenciát – hanem az, hogy szükség van-e erre?
