Sajtóhírek szerint az Európai Bizottság (EB) felismerte, hogy a jogalkotók és a tagállamok között nem várható megállapodás ezekről a javaslatokról, így inkább visszavonta őket.
Nem “engedték át” a cégek a SEP-szabályt
A visszavont javaslatok egyike a távközlési berendezésekben, mobileszközökben, számítógépekben, csatlakoztatott járművekben és intelligens technológiákban használt alapvető szabadalmak (SEP) szabályozására irányult. Az eredetileg a hosszadalmas jogviták és a licenszköltségek kezelése érdekében bevezetett szabályozás a szabadalomtulajdonosok és az ilyen szabadalmakra támaszkodó technológiai cégek ellenállásába ütközött.
Az európai szabadalmi oltalomról szóló rendelet megosztottságot váltott ki az alapvető szabadalmakkal rendelkező vállalatok és a termékfejlesztéshez szükséges szabadalmakkal rendelkező cégek között. A Techmonitor beszámolója szerint olyan vállalatok is ellenezték a szabálytervezetet, mint a Nokia, az Ericsson és a Qualcomm. Ők azzal érveltek, hogy a szabályozás megzavarná a licenszelési kereteket. A másik oldalon olyan vállalkozások, mint az Apple, a Google és az autógyártók támogatták a javaslatot. Ők ugyanis a jogdíjfizetés strukturáltabb megközelítését szorgalmazták.
A visszavonást követően a Nokia üdvözölte a döntést. A finn cég szerint a szabályozás kedvezőtlen hatással lett volna a globális innovációs ökoszisztémára. Különösen az európai vállalatok ösztönzésére, hogy évente több milliárd eurót fektessenek be a kutatás-fejlesztésbe.
A Fair Standards Alliance (FSA), amely olyan vállalatokat képvisel, mint a BMW, a Tesla, az Alphabet’s Google és az Amazon, azonban bírálta a lépést. Az, hogy az EB visszavonta a javaslatot, szörnyű jelzés az innovatív vállalkozásoknak. A cégeknek ugyanis kiszámítható és tisztességes SEP-engedélyezési rendszerre van szükségük.
Az FSA aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy az SEP-keretrendszer eltörlése gyengítheti az európai cégek hozzáférését az 5G-hez és más alapvető technológiákhoz. Ehelyett pedig a külső piacokra támaszkodnak majd. A szabványügyi szövetség korábban sürgette az EB-t, hogy átlátható és kiszámítható rendszert hozzon létre a szabványosított technológiák engedélyezésére.
Ugrott az MI-felelősség is
Az EB által elhagyott másik rendelet a 2022-ben javasolt, az MI felelősségről szóló irányelv volt. Ennek célja az volt, hogy a fogyasztók kártérítést követelhessenek az MI okozta hibák vagy mulasztások után.
Az Európai Bizottság jelezte ugyanakkor, hogy később még felülvizsgálja az MI-felelősségre vonatkozó szabályozást. Ez persze attól függ majd, hogy a meglévő MI-jogszabályok hogyan befolyásolják a piacot.
A most visszavont, harmadik rendelet szigorúbb adatvédelmi kötelezettségeket írt volna elő az olyan üzenetküldő szolgáltatásokra, mint a Meta Platforms WhatsApp és a Microsoft Skype. A javaslat eredetileg a 2017-ben bevezetett elektronikus hírközlési adatvédelmi rendelet része volt. A célja pedig az lett volna, hogy az üzenetküldő alkalmazásokat az adatvédelem és a felhasználói nyomonkövetés tekintetében ugyanolyan jogi keretbe foglalják, mint a távközlési szolgáltatásokat.
Az uniós tagállamok közötti, az adatkövetési rendelkezésekkel és a gyermekvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos nézeteltérések megakasztották a javaslatot. A bizottság szerint erről a javaslatról sem várható megállapodás. A rendelettervezetet ráadásul a közelmúltban elfogadott jogszabályok elavulttá tették.
Az amerikai alelnök lazítana az MI-szabályokon
Miközben a mesterséges intelligencia szabályozása szerte a világon egyre nagyobb hullámokat vet, az Egyesült Államok ellentétes megközelítést alkalmaz e téren.
A Párizsban megrendezett AI Action Summiton JD Vance amerikai alelnök óva intette az európai nemzeteket attól, hogy szigorú szabályokat vezessenek be az MI-re. Egyben arra is figyelmeztetett, hogy az ilyen intézkedések lelassíthatják az MI-innovációt. Vance a technológiai növekedés ösztönzésének és az MI-fejlesztésben való versenyelőny fenntartásának jelentősségét hangsúlyozta.
Ez ellentétben áll az Unió MI-ről szóló rendeletével, amely a kritikusok szerint olyan szigorú követelményeket támaszt, amelyek az egész kontinensen akadályozhatják az innovációt.
Aiman Ezzat, a Capgemini vezérigazgatója például amiatt aggódik, hogy az uniós szabályozási keretrendszer növelheti a megfelelési költségeket és lassíthatja a MI-technológiák bevezetését.
Európa túl messzire ment túl gyorsan az MI-szabályozásban – mondta Ezzat a Reutersnek.
A szabályozási különbségek még jobban kirajzolódtak, amikor az USA és az Egyesült Királyság a túlzott korlátozásokra hivatkozva elutasította az MI irányítási kötelezettségvállalás aláírását.
(Kép: Dall-e)
