A Reuters az ügyet jól ismerő személyekre hivatkozva számolt be arról, hogy az Európai Bizottság egy kifogásközlésként ismert, az ügylettel kapcsolatos aggályait megfogalmazó dokumentumot készít elő, amelyet a következő hetekben küldenek el a Microsoftnak. A hírügynökség értesülését az uniós testület nem kívánta kommentálni. Mint ismert, az Európai Bizottság április 11-i határidőt szabott magának arra, hogy határozatot hozzon a felvásárlás kapcsán.
“Továbbra is együttműködünk az Európai Bizottsággal a piaci aggályok kezelése érdekében. Célunk, hogy több játékot juttassunk el több emberhez, és ez az üzlet ennek megvalósítását fogja elősegíteni” – jelentette be a Microsoft a tranzakció kapcsán.
Az amerikai szoftveróriás és az Xbox játékkonzolok gyártója tavaly januárban jelentette be a felvásárlást, amitől azt remélik, hogy eredményesebben szállhatnak versenybe a digitális játékpiac nagy szereplőivel, köztük a Sony-val. Az amerikai és brit versenyjogi hatóságok azonban már korábban aggodalmakat fogalmaztak meg, az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) pedig bírósághoz fordult az ügylet megakadályozása érdekében.
Nyitottak az együttműködésre
A Reutersnek nyilatkozó más források még novemberben arról beszéltek, hogy a Microsoft valószínűleg különböző lépéseket ajánlhatott fel az uniós hatóságoknak annak érdekében, hogy lerövidítse a szabályozási folyamatot. Az EU versenyfelügyeleti hatósága azonban várhatóan nem veszi figyelembe a felajánlott intézkedéseket mielőtt kiküldi majd a már említett dokumentumot.
A Microsoft a múlt hónapban 10 évre szóló megállapodást kötött a Nintendóval, hogy a „Call of Duty” a japán cég konzoljain is elérhető legyen, és közölte, hogy nyitott egy hasonló megállapodásra a Sonyval, amely érthető módon a felvásárlás egyik legnagyobb kritikusa.
Már a COVID előtt is hatalmas üzletnek számított a digitális játékpiac, azonban a pandémia hatására otthonaikba szoruló emberek számára az egyik fő szórakozási formává vált a videójáték, ami éreztette hatását az eladásokban is. Ráadásul az újgenerációs játékkonzolokat, a PlayStation 5-öt és az Xbox Series S-t és Series X-et 2020 végén, vagyis még a lezárások alatt dobták piacra.
Már több mint 25 milliót adtak el a PS5-ből. (fotó: PlayStation.com)
A járvány miatt gyártási nehézségek is adódtak, emiatt is volt ellátási hiány, de a kereslet is hatalmas volt az új konzolok iránt. Tavaly őszig a Sony PS5 konzoljából 25 milliót adtak el világszerte, míg a két új Xbox konzolból a becslések szerint valamivel több mint 15 milliót vásároltak.
Hatalmas piac
Arról eltérő adatokat lehet találni, hogy mennyit hoznak a legnépszerűbb videójátékok, de például a már említett Call of Duty franchise abszolút a toplistások közé tartozik, óvatos becslések szerint is 30 milliárd dollár körüli összeget hozott eddig. A Super Mario játékok összességében nagyjából 22 milliárd dollár körül járnak a gaming.net összesítése szerint, míg a Pokémon nagyjából 27 milliárd dollárt hozott. Ez utóbbi játék esetében azonban ez csak a videójátékos bevétel, a kapcsoló márkázott termékekkel, amelyek természetesen fizikai formában is elérhetők, becslések szerint már 90 milliárd dollár magasságában járhat a franchise által termelt bevétel.
Ilyen adatok mellett érthető, hogy a világ legnagyobb technológiai cégei is kiemelt érdeklődést mutatnak a játékpiac iránt. Jó példa erre, hogy a Netflix maga is igyekszik saját játékfejlesztői kapacitást kiépíteni, tavaly ősszel jelentették be, hogy Helsinkiben saját játékstúdiót hoznak létre.
Játékkonzolok globális piaca
Forrás: Statista.com
(milliárd dollár)
