Mint arról a Euronews beszámolt, a bűnüldözésben is bevetnék az MI-alapú arcfelismerő eszközöket. A hír előzménye, hogy hétfőn beiktatták Vanessa Matzot első szövetségi miniszterként. Feladata a digitalizáció, az MI és a magánszféra védelme lesz.
A belga parlamentben a Les Engagés nevű centrista párt korábbi képviselője széles portfóliót kap, amely az állami vállalatok és a közszolgálat felügyeletét is magában foglalja. A leendő miniszterelnök, Bart De Wever, aki a flamand jobboldali Új Flamand Szövetség (N-VA) párt tagja, múlt pénteken kompromisszumot kötött négy másik koalíciós partnerrel.
Alapból tilos, de vannak kivételek
Az új kormányzati tervekben nagy hangsúlyt kap az MI-eszközök biztosítása a bűnüldöző hatóságok és a rendőrség részére. Az Európai Unió MI-rendeletével összhangban Brüsszel konkrét politikai intézkedéseket dolgoz ki a technológiák felhasználására.
A hírszerzéssel és a biztonsági szolgálatokkal együttműködésben lehetővé teszik az operatív alkalmazások tesztelését is. Ezek közé tartozik majd az arcfelismerő technológia rendvédelmi célú alkalmazása. Ennek érdekében kibővítik a kamerák használatára vonatkozó jogszabályokat, így a jövőben több új alkalmazás válhat elérhetővé az (intelligens) kamerás megfigyelésben.
Az uniós MI-rendeletnek megfelelően az MI-törvény kockázati alapon szabályozza az MI-rendszereket. A nagy kockázatot jelentő rendszerek, így az arcfelismerő eszközök használata Európában nem engedélyezett. A törvény ugyanakkor kivételeket tesz, az egyik ilyen, ha a bűnüldöző hatóságok – szigorúan szabályozott esetekben – alkalmazzák az arcfelismerő rendszert.
Megágyaznak a 6G-nek is
A dezinformáció elleni küzdelemben is komoly terveket dédelgetnek Brüsszelben. Az új kabinet közölte: kormányzati ügynökségekkel, technológiai vállalatokkal és médiaszervezetekkel közösen indítanak tudatosságnövelő kampányt. A cél pedig az, hogy határozottabban fellépjenek a “hibrid fenyegetés”, valamint az olyan kísérletek ellen, amelyek megpróbálják aláásni a kormányba és médiába vetett civil bizalmat.
Olyan jogalkotási kezdeményezéseket ígérnek, amelyek célja az átláthatóság és az online platformok felelősségének növelése. Brüsszel emellett nemzetközi együttműködést szorgalmaz majd a dezinformáció elleni közös küzdelem érdekében.
Az új kormány tervei szerint 2030-ra minden belgiumi vállalatnak ultragyors internet-hozzáféréssel kell rendelkeznie. Ez – a kormányzati kommüniké szerint – azt jelenti, hogy több beruházásra van szükség a digitális infrastruktúrába. “A távközlési ágazattal együttműködésben olyan közép- és hosszútávú stratégiát dolgozunk ki, amely előrevetíti az ország jövőbeli összekapcsolási igényeit” – közölték. Brüsszelben azonnal megkezdenék a szükséges előkészületeket, beleértve a lakosságnak szóló széles körű tájékoztatási kampányt is. Nem utolsósorban pedig már kellő időben megkezdenék az előkészületeket a 6G lehetséges bevezetésére.
Mindezzel azonban meg kell várni, hogy az Európai Bizottság előterjessze a digitális hálózatokról szóló törvényt (DNA). Erre a tervek szerint még idén sor kerül, a végső cél az EU tagállamok meglévő távközlési szabályainak átalakítása.
(Kép: Dall-e)
