Mindemellett az ázsiai stratégia része, hogy szorosabb kapcsolatokat alakítsanak ki olyan országokkal és cégekkel, amelyek idegenkedhetnek Trump jövőbeli politikájától. A Reuters összeállítása szerint még nagyobb hangsúlyt kap az önellátás.
Trump olyan kínai távközlési konglomerátumokat vett célba első hivatali ideje alatt, mint a kínai Huawei és a ZTE, vagy a SMIC.
Ahogy a kereskedelmi feketelistára kerültek, korlátozták ezen cégek hozzáférését a kulcsfontosságú amerikai hardverekhez és szoftverekhez.
A Biden-kormányzat ezzel szemben széles körű exportellenőrzésre támaszkodott, amelynek célja, hogy egész Kínát elzárja az amerikai cégek által gyártott legfejlettebb chipektől.
Zhu Jing, a pekingi félvezetőipari szövetség főtitkárhelyettese sürgette a kínai gyártókat, hogy erősítsék meg tengerentúli üzleti tevékenységüket. Emellett több másik országban való terjeszkedésre szólította fel őket. Ezzel újraindíthatnak bizonyos importcsatornákat, ha Trump új elnöksége alatt gyengülne az USA, Japán és Európa közötti globális koordináció a Kína elleni szankciók érvényesítésére.
Az agyelszívás még nem feketelistás
Kína szerint a vállalatoknak rá kell állniuk a tengerentúli tehetségek bevonzására is arra az esetre, ha a Trump-kormányzat korábban képviselt politikáját folytatná. Ez ugyanis megnehezítené a kínai diákok és szakemberek számára az amerikai munkavállalást.
A kínai szövetség szerint időben kell alkalmazkodni az új helyzethez. Éppen ezért felpörgették a tengerentúlról származó félvezető berendezések vásárlását. Az idei év első kilenc hónapjában a kínai vámhatóság adatai szerint Kína félvezető berendezések importja – mintegy harmadával – 24,12 milliárd dollárra nőtt.
Ebből 7,9 milliárd dollárt a legfejlettebb chipek előállításához szükséges gépekre költöttek – ez 35,44 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.
A legtöbb ilyen litográfiai gép Hollandiából érkezett, mintegy hétmilliárd dollár értékben. Az ASML Holding Biden-kormányzat által tavaly bevezetett szabályok miatt idén leállította a legfejlettebb mély ultraibolya litográfiai (DUV) gépeinek Kínába történő szállítását. Egyes esetekben pedig a régebbi DUV-modelleket bizonyos gyárak számára elérhetetlenné váltak. Az ASML 2019 óta nem szállíthatja az extrém ultraibolya litográfiás (EUV) gépeit az ázsiai országba.
Iparági forrásokból a Reuters megtudta, a vállalatok maximalizálták a félvezető berendezések megrendeléseit, hogy megvédjék magukat a választások esetleges hatásaitól.
„A kínai technológiai vállalatok az első Trump-adminisztráció alatt bevezetett vámok miatt fokozatosan bővítették termelési kapacitásaikat, hogy mérsékeljék a jövőbeli kockázatokat” – mondta Nori Chiou, a szingapúri White Oak Capital Partners befektetési igazgatója.
Az ázsiai gyártók most felkészültebbnek érzik magukat, mint a 2018-as kereskedelmi háború és a 2020-as választások idején.
A TSMC nem kockáztat
A Taiwan Semiconductor Manufacturing Co (TSMC) értesítette kínai chipgyártó partnereit, hogy hétfőtől felfüggesztik a legfejlettebb MI-chipjeik gyártását. Minderről a Financial Times számolt be.
A TSMC, a világ legnagyobb szerződéses chipgyártója a továbbiakban nem gyárt MI-chipeket 7 nanométeres technológiával.
Az Egyesült Államok egy sor olyan intézkedést vezetett be, amellyel korlátozza a fejlett GPU-chipek Kínába történő szállítását. Washington ugyanis attól tart, hogy ezeket biológiai fegyverek kifejlesztésére és nagyszabású kibertámadások indítására használnák fel.
November elején az USA félmillió dolláros büntetést szabott ki a New York-i GlobalFoundriesra, mert engedély nélkül szállított chipeket a feketelistán szereplő kínai SMIC egyik leányvállalatának.
Mindeközben az amerikai Kereskedelmi Minisztérium vizsgálja, hogy a tajvani chipgyártó által gyártott chip hogyan került a Huawei termékeibe.
(Kép: unsplash.com/Mathew Schwartz)
