Egy augusztusi bejelentés szerint az amerikai Tennessee-völgyi Közmű (TVA) 2030-tól a Kairos Power Oak Ridge-i, 50 MW-os kis moduláris atomerőművéből vásárol villamosenergiát, kifejezetten a Google adatközpontjainak ellátására. A keresőóriás friss blogbejegyzésben emlékeztet: már 2015 óta épít adatközpont-hálózatot a Tennessee-völgyben, mégis, ez az első alkalom, hogy amerikai közmű ilyen fejlett (IV. generációs) atomerőművi energiára szerződik. A reaktor 2030-ban indul, és az így termelt szén-dioxid-mentes áram a Google Tennessee-i és alabamai adatközpontjait látja majd el.
A IV. generációs atomerőmű egy jelenleg még nem működő, ám megvalósítás alatt álló technológiát takar, ami a mainál biztonságosabb, hatékonyabb és fenntarthatóbb nukleáris energiatermeléssel kecsegtet. Ennek érdekében többféle, például magas hőmérsékletű gázhűtéses, folyékony sóolvadékos és gyorsneutronos reaktortípusokkal kísérleteznek. A nagyobb biztonságot a passzív biztonsági rendszerektől és az innovatív hűtőrendszerektől, a jobb hatékonyságot a magasabb hőmérsékleten történő energiatermeléstől. Míg a fenntarthatóbb működést az elhasznált fűtőanyagok újrafeldolgozásától várják.
Elszállt az energiaigény, az atom felé fordulnak az adatközpont-üzemeltetők
A Google most kötött együttműködése csak egy friss példája annak, hogy ádáz küzdelem indult az adatközpontok energiaellátásának biztosításáért, hiszen az AI-feladatok és a felhőalapú szolgáltatások rohamosan növelik ezeknek a létesítményeknek az energiaigényét. A Reuters szerint a nagy technológiai vállalatok hatalmas mennyiségű elektromos energiát igényelnek a mesterséges intelligencia-megoldások támogatására, és ez csúcsra hajtja az áramfogyasztást.
Egy korábbi EPRI-tanulmány szerint egy AI-alapú keresés akár tízszer annyi energiát igényelhet, mint egy hagyományos internetes keresés, miközben a Wired arra is rámutat, hogy az AI már ma elviszi az adatközpontok energiafelhasználásának mintegy 20 százalékát, és ez az arány akár évente duplázódhat. Ennek egyenes következménye a növekvő károsanyag-kibocsátás. Ha jól sáfárkodnak a nukleáris energia erejével és előnyeivel, akkor minderre megoldást találhatnak, csak nagyon-nagyon sok pénzt kell rá áldozni.
A tech óriások sorra szerződnek atomenergia bevonására
Nemcsak a Google lépett az atomerőművek felé az utóbbi időben. Tavaly a Constellation Energy és a Microsoft állapodott meg a rossz hírű (1979-ben súlyos reaktorbalesetet szenvedett, majd 1985-2019-ig üzemeltetett) Pennsylvania-i Three Mile Island atomerőmű újraindításáról.
2025-ben a Talen Energy és az Amazon Web Services (AWS) bővítette hosszú távú szerződését, amivel utóbbi vállalat a Pennsylvania-i Susquehanna atomerőmű teljes kapacitását kötötte le az AWS felhőszolgáltatása számára – egészen 2042-ig.
Ugyancsak idei hír, hogy a Facebookot, Instagramot és WhatsAppot üzemeltető Meta húszéves szerződést kötött a Constellationnel az Illinois-i Clinton atomerőmű működésének fenntartására, hogy energiával láthassa el az új adatközpontjait.
Rövid idő alatt sokszorozódik az adatközpontok áramigénye
Ezek a cégek nem véletlenül választják az atomerőműveket: az amerikai Energia Információs Hivatal elemzése azt mutatja, hogy a nukleáris erőművek általában véve alacsony üzemeltetési költséggel dolgoznak, és nagy, állandó, szén-dioxid-mentes energiát termelnek, ami egy energiaigényes adatközpont számára nyilván ideális.
És persze nem véletlen a nagy igyekezet sem: a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IEA) riportja szerint az adatközpontok 2024-ben már a globális villamosenergia-fogyasztás mintegy 1,5 százalékát használták fel, ami összesen 415 TWh-t jelent. Az adatközpontok energiaigénye az elmúlt tíz évben a háromszorosára nőtt, és az utóbbi években négyszer gyorsabban bővült, mint a teljes fogyasztás, ami 2028-ra újabb háromszoros növekedést feltételez.
Az előrejelzések szerint ez a tendencia folytatódik: az IEA úgy számol, hogy az adatközpontok energiaigénye 2030-ra eléri 945 TWh-t, ami a Föld mai energiafogyasztásának már több mint három százaléka lesz.
Mind megfizetjük az árát
Az áramigény növekedése a lakosságra is jelentős hatással bír. Egyes szakértők rámutatnak, hogy a technológiai cégek energiaköltségeiről gyakran „zárt ajtók mögötti” megállapodások születnek. Miközben a háztartások villanyszámlája – a szűkös kínálat és a növekvő igény miatt – dinamikusan emelkedik. És persze nem kell sokáig találgatni, hogy az államok vajon kinek az adójából fejlesztik az energiaellátáshoz szükséges hálózati infrastruktúrát, vagy, hogy a szolgáltatások előfizetéseibe építve kik fizetik meg a nagyvállalatok új beruházásainak költségét.
A Harvard Egyetem kutatói például egyértelműen kijelentették, hogy ezeknek a beruházásoknak a költségét gyakran a fogyasztók viselik. Felhívták a figyelmet arra, hogy egy vizsgálat szerint a háztartásoknak évente akár 50-150 ezer forint extra kiadása keletkezhet az adatközpontprojektek okán dráguló villamosenergia miatt.
Az AI-bumm és az adatközpontok bővülése összességében óriási energiaigényt teremt, és ez nagyon leterheli az erre felkészületlen hálózatokat. Ahhoz, hogy megvalósuljon a stabil, 24/7-es szén-dioxid-mentes ellátás, jelentősen bővíteni kell, mind a nukleáris és megújuló kapacitásokat, mind pedig a hálózati infrastruktúrát. Ez nyilván nem kérdés. Az viszont fontos lenne, hogy e folyamat során érdemi lépések történjenek, ne csak az adatközpont-üzemeltetők, hanem a lakosság tehermentesítése érdekében is.
Kép: DC Studio, Forrás: Freepik
