Az információ-, valamint a kiberbiztonsági vezetők körében általános az aggodalom, hogy hamarosan megépülhet egy olyan kvantumszámítógép, amely képes feltörni a titkosítás hagyományos formáit. A kvantumszámítógép a vállalati adatvédelmet is felforgatja, a szervezeteket pedig arra kényszeríti, hogy tömegesen alkalmazzanak kvantumkész hálózati biztonsági megoldásokat.
Új kiberbiztonsági kockázatok
Bár a felmérésben megkérdezetteknek csak 35%-a hisz abban, hogy a kvantum-számítástechnika hamarosan általánossá válik, ez ellentétben áll az olyan technológiai cégek, mint a Microsoft figyelmeztetéseivel, amelyek szerint a fejlődés felgyorsul. A Microsoft által februárban bemutatott Majorana 1 chipet gyakran a gyakorlati kvantum-számítástechnika irányába tett előrelépés bizonyítékaként említik.
“A közelmúlt kvantumos áttöréseinek fényében a kvantum-számítástechnika a következő években jelen lesz a mindennapokban. Mind a platformokban, a mind folyamatokban” – vélekedik Chris Dimitriadis, az ISACA globális stratégiai vezetője.
Miközben ez számos iparágban nagyszerű innovációs lehetőségeket kínál, jelentős kiberbiztonsági kockázatokat is magával hoz.
Az innovációs csodafegyver
A kvantum-számítástechnika támogatói szerint a technológia jelentős lehetőségeket kínál majd olyan területeken, mint a kiberbiztonság és az egészségügy. A felmérés szerint a válaszadók 56 százaléka egyetért ezzel, és úgy véli, hogy a technológia széles körben előnyös a vállalkozások számára. A megkérdezettek 44 százaléka szerint a technológia úttörő innovációkat fog eredményezni.
A kriptográfiára és a biztonságra gyakorolt lehetséges hatás azonban továbbra is komoly aggodalmakra ad okot. A kvantum-számítástechnika elméletileg hatástalanná teheti a meglévő kriptográfiai szabványokat, ami hatással lehet a biztonságos kommunikációra, a pénzügyi tranzakciókra és a felhőalapú tárolásra.
A legtöbben még mindig nem értik
Az ISACA felmérése a készségbeli hiányosságokra is rámutatott. A válaszadók mindössze két százaléka bízik abban, hogy érti a kvantum-számítástechnika képességeit.
Mindössze öt százalékuk érti azokat a szabványokat, amelyeket például az Egyesült Államok szabványügyi intézete (NIST) meghatározott. (Ezeket gyűjtőnéven poszt-kvantum kriptográfiának nevezik, amely a kvantumszámítógépeknek is ellenálló titkosítást jelenti.)
A kriptográfiát leginkább aggodalmak övezik. Az informatikai szakemberek kétharmada aggódik amiatt, hogy a kvantum-számítástechnika veszélyeztetheti a jelenlegi internetes titkosítást. Még azelőtt, hogy a szervezetek kvantumrezisztens protokollokat alkalmazhatnának. Mindez pedig a kritikus szolgáltatásokba vetett digitális bizalmat ingathatja meg.
Fehér foltok a stratégiai tervezésben
A McKinsey & Company tavaly májusi jelentése szerint az informatikai szakembereknek csak 40 százaléka mondta, hogy szervezeteik fontolóra vették a posztkvantum-kriptográfia bevezetését. A megkérdezettek 52 százaléka állítja, hogy a kvantumszámítást nem építették be a stratégiai tervezésbe.
A kvantumtechnológiai startupokba történő befektetések visszaesést mutatnak: a magán- és vállalati finanszírozás 27 százalékkal csökkent az elmúlt évben. Részben azért, mert a generatív MI-technológiák iránti érdeklődés voltaképpen ellopta a show-t.
Az IQM Quantum Computers, az OpenOcean és a Lakestar által készített „State of Quantum 2024” című jelentés szerint a kvantum-számítástechnikába történő kockázati tőkebefektetések tavaly 50 százalékkal csökkentek. A 2022-es 2,2 milliárd dollárról 2023-ban 1,2 milliárd dollár értékben fektettek be e területen – főként bizonyos amerikai források elapadása miatt. Ez némileg beárnyékolja azon kormányzati kötelezettségvállalásokat, hogy a következő évtizedben 40 milliárd dollárt fektetnek majd a kvantum-számítástechnikába.
