A játékok iránti érdeklődés a 15-25 évesek körében a legnagyobb, ennek a korosztálynak a háromnegyede szokott videójátékozni.
A Reacty Digital legújabb kutatása szerint a 18-65 éves magyar lakosság körében 3,4 millióan játszanak legalább alkalmanként videójátékkal. Heti rendszerességgel viszont már 2,5 millió főről van szó.
Bár a videójátékosok száma évek óta stabil, a csoporton belül az e-sport játékokkal (is) játszók aránya folyamatosan növekszik. Idén a legalább heti rendszerességgel játszók száma elérte az 1 millió főt, ebből 0,5 millió fő napi szinten foglalkozik e-sport játékkal.
Nem, életkor, egyszerűség
A nem és az életkor tekintetében jelentős különbség van abban, hogy kik érdeklődnek inkább az egyszerűbb játékok, illetve az e-sport játékok iránt.
A nők és a 35 év felettiek fele szokott játszani legalább alkalmanként, náluk az egyszerűbb videójátékok dominálnak.
A fiatalabbak és a férfiak ennél lényegesen nagyobb arányban játszanak, és náluk inkább a többjátékos, versengő e-sport a domináns. Tízből hat videójátékos 1-2 órát játszik egy átlagos hétköznapon. Hétvégén a játékosok fele három óránál is többet játszik.
A többség – a megkérdezettek 82 százaléka – otthon, szabadidejében játszik. A válaszadók 37 százaléka az ágyban (is) közvetlenül elalvás előtt vagy felkelés után is játszik. Emellett persze van, aki várakozás (29 százalék) vagy utazás (28 százalék) közben tölti ezzel az időt.
Az sem ritka, hogy a WC-n ülve játszanak – ezt a megkérdezettek 21 százaléka jelölte meg. Bár a közvélemény egy magányos tevékenységként tekint a videójátékozásra, a játékosok 15 százaléka barátoknál, barátokkal játszik, ami az e-sport játékok kedvelőire még inkább jellemző.
Az okostelefon legyőzhetetlen
A játékosok háromnegyede (74 százaléka) továbbra is okostelefonon játszik. Laptopon vagy PC-n a gamerek fele (56 százaléka). Konzolon a válaszadók negyede (25 százaléka) játszik.
Mindez persze erősen függ a játéktól is. Az e-sport játékosok körében sokkal meghatározóbb a PC és a konzol is, mint a tágabb videójátékos közösségben.
A videójátékosok közül továbbra is tízből négyen-négyen játszanak stratégiai és kártyajátékokkal, összesítésben is ezek állnak az élen. A különböző korcsoportoknak megvannak a preferált játéktípusaik.
A 35 évnél idősebbek körében a szó- és kártyajátékok a népszerűek, míg a fiatalabbaknál a stratégiai, a szimulációs, a versenyzős és a lövöldözős játékok. Érdekesség, hogy az e-sport bázis sem zárkózik el az egyszerűbb játékoktól: harmaduk játszik kártyajátékkal. De a játékosok ötöde szójátékokat, oktató-, árkád-, és táblajátékokat is játszik az e-sport mellett.
A gyerekek fele gamer
A videójátékok fontos szerepet töltenek be a gyerekek életében is. Minden második gyerek szokott játszani, a fiúk és a 11 év felettiek nagyobb arányban, mint a lányok és a kisebb gyermekek.
A gyerekek 79 százalékának van saját digitális eszköze, amin tud játszani, 55 százalékának saját okostelefonja is van.
A gyerekek leginkább kalandjátékokkal, oktató-, és stratégiai játékokkal játszhatnak. Tanítási napon átlagosan 1,5 órát, szabadnapon (hétvége, szünetek) 3-3,5 órát játszik az, aki szokott.
A szülők többsége igyekszik kordában tartani gyermeke videójátékozását: a szülők fele szabályozza, hogy egy alkalommal mennyit játszhat a gyermeke. Ezen felül tízből négyen azt is szabályozzák, hogy mikor és mivel játszhat, és hogy költhet-e a játékon belüli tartalmakra.
Bár a korlátozást a többség fontosnak tartja, a szülőknek mindössze a negyede hallott a “PEGI” besorolásról, ami a számítógépes játékok korhatár-besorolási rendszere.
A PEGI besorolás a játékok csomagolásán, információs lapján látható. Ez a “rating” jó támpontot ad a szülőknek abban, hogy melyik életkorhoz melyik játék illik – emelte ki Vass Dorottya, a kutatás vezetője.
“Van, aki játssza, van, aki nézi”
A 18-65 éves magyar lakosság 17 százaléka – nagyjából egymillió ember – szokott e-sport videókat, közvetítéseket, streameket nézni. Köztük olyanok is, akik egyébként egyáltalán nem videójátékoznak. A játékmenet (gameplay) videók a legnépszerűbbek, megelőzve ezzel az e-sport mérkőzéseket. Az e-sportos videós tartalmakat fogyasztók harmada a kérdezést megelőző hónapban több időt töltött videók/streamek nézésével, mint játékkal. E kör ötöde pedig nagyjából ugyanannyi időt töltött a kettővel, vagiys a streaming majdnem ugyanannyira domináns tevékenység, mint maga a játék. Ezen a területen az okostelefon mint platform egyáltalán nincsen lemaradásban, a jövőben piacvezetővé is válhat.
Sztereotípiák vs valóság
A Reacty minden évben vizsgálja azt a sztereotípiát, miszerint akik videójátékoznak, azok kevesebbet mozognak, sportolnak, mint mások. Tapasztalataik szerint a valóságban ennek éppen az ellenkezője igaz, aminek elsősorban demográfiai oka van. A fiatalabb korosztály jellemzően aktívabban tölti a szabadidejét. A 18-65 éves magyar lakosság fele, míg az e-sport bázis 80 százaléka szokott sportolni.
Hasonlóképpen cáfolható az a sztereotípia is, hogy az e-sport magányos tevékenység, elszigeteli az egyént, aki kevesebb időt tölt emiatt társaságban: a társasági élmény kifejezetten motiváló erő a videójátékra, az e-sport játékokra pedig különösen jellemző, hogy a gamerek legtöbbször barátoknál, barátokkal játszanak.
(Kép: Dall-e)
