Az elmúlt évek slágertémája talán egyértelműen a generatív mesterséges intelligencia bevezetése volt. Ma már szinte minden cégnek foglalkoznia kell a kérdéssel, ha nem akar lemaradni a versenytársak mögött.
Érdekes kérdés ugyanakkor a felelősség, hiszen ezt is tisztázni kell, és végső soron a vezérigazgatónak kell magára vállalnia. Első lépésként alaposan meg kell ismerniük a szervezetük technikai felkészültségét, emellett azonosítaniuk kell az AI bevezetéséből adódó esetleges versenyelőnyöket és kockázatokat.
“Arról is a vezérigazgatónak kell kimondania a végső szót, hogy elsőként vezessék-e be az új megoldást, vagy gyors követők legyenek a piacon. Ezek mind kulcsfontosságú kérdések a bevezetés előtt. Ahogy egyre több szereplő vezet be AI-lehetőségeket, a vezérigazgatóknak tanulniuk kell a múltbeli hibáikból, és már most időt kell szánniuk a jövőt érintő kulcsfontosságú döntések meghozatalára”
– mondta Dr. Barta Gergő, a Deloitte vezető mesterséges intelligencia szakértője.
A Deloitte és a Fortune nemrégiben CEO-k körében végzett felmérése szerint a szervezetek 80%-a vagy már alkalmazza, vagy valószínűleg alkalmazni fogja a generatív mesterséges intelligenciát az innováció felgyorsítása érdekében, míg 96%-uk a hatékonyság növelése érdekében teszi ezt.
A várható előnyök kiaknázása érdekében a szervezetek AI fejlesztési központokat hoznak létre. Ezek a központok az innováció katalizátoraiként szolgálnak, lehetővé téve a szervezetek számára az AI-megoldások koncepciójának kidolgozását, fejlesztését és széleskörű bevezetését.
A vezérigazgató szerepe a kiválósági központ megvalósításában az, hogy kiálljon a létrehozás mellett, valamint támogatást és erőforrásokat biztosítson a bevezetés megkönnyítése érdekében. Ez magában foglalja az olyan kritikus elemek, mint a hardver, az adatigények és az irányítás megfelelő finanszírozásának biztosítását.
A mesterséges intelligencia üzleti követelménnyé válik
A generatív mesterséges intelligencia széles körű elterjedésével a modellek gyors tanítása, valamint a gyors végrehajtás kulcsfontosságú üzleti követelménnyé vált.
A siker érdekében többek között a korábbinál fejlettebb processzorokra van szükség, és egyes szervezetek igényeit a processzorokra specializálódott felhőszolgáltatók elégíthetik ki. Az innovációra és versenyelőnyre törekvő, AI-ambícióval rendelkező vezérigazgatóknak azonban robusztusabb számítási teljesítményt kell biztosítaniuk.
“Természetesen a felelősség nem jelenti azt, hogy a döntéseket egyszemélyben a vezérigazgatónak kell előkészítenie. Fontos a közös munka a vezetőséggel, különösen az informatikai igazgatóval és a technológiai igazgatóval. Az értékteremtés és a méretnövelés érdekében a vállalkozásoknak ki kell választaniuk az egyedi igényeiknek megfelelő megoldásokat és tágabb értelemben vett AI-ökoszisztémákat”
– mondta Dr. Barta Gergő.
Munkavállalói félelmek
Sok munkavállaló tart a mesterséges intelligenciára való átállástól, és nagyon szeretné megérteni, milyenek lehetnek a jövőbeli munkahelyek és készségek. A vezérigazgatóknak támogatniuk kell az AI-ismeret és az innováció kultúráját, és egyértelmű célként kell kitűzniük az AI bevezetését, amivel a munkavállalók képességeit felerősítik.
Emellett fontos megértetni a munkavállalókkal is az AI előnyeit.
Az AI-forradalom az elkövetkező években minden bizonnyal megváltoztatja a CEO szerepeket. A vezérigazgatóknak már most is minden eddiginél jobban kell érteniük a technológiához, tekintve, hogy a technológia mennyire fontos a versenyelőny és a munkamódszerek szempontjából. Ahogy az AI még inkább beépül a tudásalapú munkába, a bevezetésének részletei a technológiai vezetők hatásköréből a vezérigazgatói prioritások közé kerülnek.
Ez különösen igaz akkor, amikor az AI bevezetése még csak kialakulóban van. A vezérigazgatók a tapasztalataikat be tudják vetni a számos makro- és mikrodöntésbe, amelyeket akkor kell meghozni, amikor egy technológia egyszerre nagyon új és nagyon nagy hatású.
(Kép: pix4free)
