Az Európai Bizottság a héten arra figyelmeztetett, hogy Európa lemaradt az Egyesült Államokhoz és Kínához képest a technológia elterjesztésében. Emiatt az EB új kvantumstratégiájával felgyorsítaná a beruházásokat, valamint gazdasági előnnyé fordítaná az EU-ban felhalmozott know-how-t – írta a Politico.
A kiberbiztonság a szűk keresztmetszet
A kvantumszámítástechnika valódi technológiai peremvidék. Képességei felülmúlják a meglévő szuperszámítógépekét, és széles körű probléma-megoldást tesz lehetővé a gyógyszerkutatástól az akkumulátor-technológiáig. De a kvantumtechnológia “ígéretei” kiterjednek a védelmi és űrtechnológiában használt kommunikációs és navigációs technológiákra is.
Mindez azonban a kiberbiztonság szempontjából is komoly kihívást jelent.
A modern digitális kommunikációt, az internetes forgalmat és az adatgyűjtéseket a nyilvános kulcsú kriptográfiával védik.
Ez olyan bonyolult matematikai modellekre épül, amelyet a hagyományos számítógépek nem tudnak megoldani.
A “millió dolláros” feladvány
A kvantumszámítógépek azonban, amelyek a mai számítógépeknél többszörösen erősebbek, könnyen feltörhetik ezeket a kódokat – figyelmeztetnek a szakértők.
Egyesek valóban egy digitális világvégét vizionálnak.
“Minden beszakadhat” – mondta Nigel Smart, a belga KU Leuven egyetem kriptográfiai tanszékének professzora.
A minden alatt pedig valóban mindent kell érteni a professzor szerint – a telefon-szolgáltatásokat, az internetet… A beszakadást pedig nem úgy kell érteni – pontosított Smart -, hogy a szolgáltatások leállnak, inkább úgy, hogy semmi nem lesz biztonságos.
Tárolj most, dekódolj később!
Ha a kvantumszámítógépek egyszer elérik a fordulópontot, azzal gyakorlatilag az internetes vezetékeken továbbított adatok nagy része bárki számára olvashatóvá válna.
Különösen hátborzongató problémát jelent a “most tárolni, később dekódolni” modell. Vagyis, a rosszindulatú szereplők – márpedig még a hírszerző ügynökségek is ilyennek tekinthetők – nyilvános kulcsú titkosítással kódolt adatokat vesznek át. Ezeket egy ideig őrzik, majd feloldják, amint a kvantum-számítástechnika kellően fejlett lesz.
Az európai országok számára főleg az lesz a kihívás, hogy megvédjék magukat ezekkel az új fenyegetésekkel szemben. Eközben azonban az a veszély fenyegeti őket, hogy külföldi kémek, kiberbűnözők és hackerek áldozatául esnek.
Az EU kvantumstratégiájában arra figyelmeztetett, hogy az ígéretes kvantumtechnológiai cégek külföldi szereplők kezébe kerülnek.
Európa jól teljesít, de a pénz máshol van
Európa világelső a technológiával kapcsolatos tudományos publikációk számát tekintve – szögezi le cikkében a Politico. A probléma azonban az, hogy a magánbefektetések többnyire máshol landoltak.
Az EU számításai szerint Európa a globális kvantumtechnológiai magánfinanszírozás mindössze öt százalékát vonzza.
Ezzel szemben az Egyesült Államok több mint ötven, Kína pedig 40 százalékos aránnyal részesedik ezekből a befektetésekből.
A határidő: 2030
Az Európai Bizottság nagyszabású tervével párhuzamosan, amely a kvantumtechnológia felgyorsítását célozza, az európai hatóságok iránymutatásokat dolgoztak ki a titkosítás feltörésének kockázatának csökkentésére.
A kiberbiztonsági hatóságok a múlt hónapban útitervet adtak ki a kvantum utáni kriptográfiára való áttérésre. Egy olyan algoritmustípusról van szó, amely ellenállhat a kvantumszámítógépeknek.
A dokumentumban az EB azt javasolta, hogy az uniós országok 2030 végéig a kritikus infrastruktúrákat posztkvantumos kibervédelemmel biztosítsák be.
Az IBM, a kvantumtechnológia egyik éllovasa, nemrégiben bejelentette, hogy 2029-re várhatóan elkészül az első működőképes kvantumszámítógéppel.
Az uniós ütemterv elkészítése csak a kezdet.
Ez ugyanis nem csak az algoritmusokról szól, hanem egy hatalmas migrációs problémáról is. Az átállás több milliárd rendszert érint” – mondta Bart Preneel, a KU Leuven egyetem kriptográfusa.
Intellektuális exportkorlátozás
A probléma a nemzeti kormányokat és azok biztonsági és hírszerző szolgálatait is érinti.
Több európai kormány is exportkorlátozásokat vezetett be a kvantumtechnológiára. A kormányok számára a valódi aggodalmat az jelenti, hogy a saját kommunikációjuk is érintett lehet.
Vagyis, minden, amit csinálnak, lelepleződhet – mondta Preneel.
Persze, vannak olyan szakértők is, akik szerint a kvantum-világvége forgatókönyv nem jelent akkora veszedelmet.
Ők azzal érvelnek, hogy ha sikerül is olyan számítógépeket kifejleszteni, amelyek képesek feltörni a modern titkosítást, akkor is jelentős mennyiségű munkát és pénzt igényelne a feltörés.
(Kép: Unsplash/Alina Grubnyak)
