Generic selectors
Exact matches only
Search in title
Search in content
Post Type Selectors
post

A Google tényleg tudja, mit gondolsz? Visszhangkamra-effektus a keresésben

MEGOSZTÁS

Tudta, hogy a Google válaszai aszerint is változhatnak, hogy Ön miként teszi fel kérdéseit a világ legnépszerűbb keresőmotorjának?

Ha például egy bizonytalan szavazó azt gépeli be, hogy „Kamala Harris jó demokrata jelölt-e”, a Google kedvező képet fest a politikusról. A válaszok azonban drámaian eltérő világképet mutatnak, ha valaki azt kérdezi, hogy vajon ő egy „rossz” demokrata jelölt-e. Ez esetben a Google találatai sokkal pesszimistábbak.

Ezzel a példával kezdi a bemutatását a Google “befolyásolhatóságának” a BBC. Hasonló kettősséget mutatnak a Donald Trumppal, összeesküvés-elméletekkel, vitatott politikai vitákkal és még az orvosi információkkal kapcsolatos kérdésekre adott találatok is. 

Megerősítéses torzításra játszik a legnagyobb keresőmotor?

Szakértők szerint a Google saját meggyőződéseinket ismételgeti. Végsősoron tovább rontva saját előítéleteinket, és elmélyítve bizonyos társadalmi szakadékokat.

Varol Kayhan, az amerikai Dél-Floridai Egyetem információs rendszerekkel foglalkozó docense szerint “ki vagyunk szolgáltatva a Google kénye-kedvének, amikor arról van szó, hogy milyen információkat találunk”.

A Google küldetése az, hogy az embereknek azt az információt adja, amit akarnak, de néha az az információ, amiről az emberek azt hiszik, hogy akarják, nem a leghasznosabb. Legalábbis ezt állítja Sarah Presch, a Dragon Metrics nevű SEO-cég digitális marketing igazgatója. Amikor a szakember elkezdtem vizsgálni, hogyan kezeli a Google azokat a témákat, amelyekről heves viták folynak, az eredmények gyakran megdöbbentők voltak.

Megvizsgálták azt is, hogyan kezel a Google bizonyos egészségügyi kérdéseket. A keresőóriás gyakran vesz ki információkat a világhálóról, és a találatok tetején jeleníti meg azokat, hogy gyors választ adjon. 

Amikor Presch a kávé és a magas vérnyomás közötti kapcsolatra keresett rá, a találati oldal felső, kiemelt részén a Mayo Clinic egyik cikkéből kapott egy idézetet.  

„A koffein rövid ideig tartó, de drámai vérnyomás-emelkedést okozhat”. 

Amikor azonban rákeresett a „nincs kapcsolat a kávé és a magas vérnyomás között” kifejezésre, a kiemelésben egy ellentmondó sort idézett ugyanebből a Mayo Clinic cikkből: 

„A koffeinnek nincs hosszú távú hatása a vérnyomásra, és nincs összefüggésben a magas vérnyomás magasabb kockázatával”.

A Google nem tett mást, mint kiemelt néhány részletet a szövegből az alapján, hogy az emberek mire keresnek rá, és azzal etette meg őket, amit olvasni akarnak – állítja Sarah Presch.

A szakember hasonló eredményekre jutott, amikor rákeresett a „cukor okozza-e az ADHD-t” és a „nem cukor okozta az ADHD-t” kifejezésekre. Szintén hasonló eredményt adott a politikai irányultságú keresés is, vagy éppen az, ha a brit adórendszer igazságosságát firtatta valaki a keresésben. 

Azt látjuk, amit akarunk?

A Google tehát nem tett mást, mint a keresés alapján kiemelte a szövegből azokat a részeket, amelyekre a felhasználó rákeresett, és azt adta neki, amit ő olvasni akart – közölte a szakértő.  Vagyis a gépezet meglehetősen elfogult.

A Google persze azt állítja, hogy elfogulatlan találatokat biztosít a felhasználóknak. 

Keresőmotorként a Google arra törekszik, hogy olyan jó minőségű találatokat jelenítsen meg, amelyek relevánsak az Ön által beírt lekérdezéshez” – idézi a BBC a Google szóvivőjét. Szerinte a cég „nyílt hozzáférést biztosít a világháló különböző aspektusaihoz, hasznos eszközöket ad az embereknek az információk és források értékeléséhez.”

Becslések szerint a Google másodpercenként mintegy 6,3 millió lekérdezést kezel, ami összesen több mint kilencmilliárd keresést jelent naponta. 

Az internetes forgalom túlnyomó többsége Google-kereséssel kezdődik, és az emberek ritkán kattintanak az első öt hivatkozáson túl bármi másra – nemhogy a második oldalra merészkedjenek. 

Egy kutatásban a felhasználók szemmozgását követték nyomon. Az eredmények szerint az emberek gyakran nem is néznek meg semmit a legfelső találatok után. A Google-keresés linkjeit rendező rendszer óriási hatalommal bír a világról szerzett tapasztalataink felett.

A szóvivő szerint független tudományos kutatások cáfolták, hogy a Google kereső szűrőbuborékba szorítaná az embereket.

Emellett a Google szóvivője arra is kitért, hogy egy 2023-as tanulmány szerint az emberek pártos híreknek való kitettsége inkább annak köszönhető, hogy erre kattintanak, mintsem annak, hogy a Google eleve pártos híreket szolgáltat. 

Bizonyos értelemben így működik a megerősítési torzítás. Az emberek olyan bizonyítékokat keresnek, amelyek alátámasztják a nézeteiket, és figyelmen kívül hagyják azokat a bizonyítékokat, amelyek megkérdőjelezik azokat. 

A tavaly elkészült tanulmány szerzői szerint persze az eredmények nem jelentik azt, hogy a Google algoritmusai problémamentesek. Néhány esetben a kutatás résztvevői erősen pártos és megbízhatatlan híreknek voltak kitéve a Google keresőben. A kutatók úgy vélik, hogy az efféle kitettség még korlátozott számban is jelentős negatív hatásokkal járhat.

A Google nem válaszolt a BBC kérdésére, hogy van-e olyan személy vagy csapat, akinek kifejezetten az a feladata, hogy a megerősítési torzítás problémájával foglalkozzon.

„Ez az egész probléma a keresőmotorok technikai korlátaiból ered, és abból, hogy az emberek nem értik, mik ezek a korlátok” – mondja Mark Williams-Cook, a SEO-specialista AlsoAsked alapítója.

Nem értünk a dokumentumokhoz. Hamisítunk…

A Google ellen nemrégiben indult trösztellenes per az Egyesült Államokban. Olyan belső vállalati dokumentumokat tártak fel, amelyekben az alkalmazottak megvitatnak néhány olyan technikát, amelyet a keresőmotor a kérdések megválaszolásához használ. „Nem értünk a dokumentumokhoz – hamisítunk” – írta egy mérnök egy 2016-os céges prezentáció során használt diavetítésen. „Naponta egymilliárdszor kérik tőlünk az emberek, hogy keressük meg a lekérdezéshez releváns dokumentumokat… Néhány alapvető dolgon túl alig nézzük meg a dokumentumokat. Embereket nézünk. Ha egy dokumentum pozitív reakciót vált ki, akkor úgy gondoljuk, hogy az jó. Ha a reakció negatív, akkor valószínűleg rossz. Durván leegyszerűsítve, ez a Google varázserejének forrása.”

Vagyis, a Google figyeli, hogy az emberek mire kattintanak, amikor beírnak egy adott keresőkifejezést. Ha az emberek elégedettnek tűnnek egy bizonyos típusú információval, a Google a jövőben nagyobb valószínűséggel fogja ezt a fajta keresési eredményt népszerűsíteni hasonló lekérdezések esetén.

A Google szóvivője szerint ezek a dokumentumok elavultak, és a lekérdezések és weboldalak megfejtésére használt rendszer sokkal kifinomultabbá vált.

Ha a felhasználók jobban tisztában lennének a keresőmotor hiányosságaival, Williams-Cook szerint kritikusabban gondolkodnának a látott tartalmakról. „A Google-nek többet kellene tennie azért, hogy tájékoztassa a nyilvánosságot arról, hogyan is működik valójában a keresés. De nem hiszem, hogy megteszik, mert ehhez be kell ismerniük néhány hiányosságot arról, hogy mi nem működik” – mondta a szóvivő. 

A Google nyíltan beszél arról, hogy a keresés sosem megoldott probléma. Emellett fáradhatatlanul dolgozik azon, hogy a területen felmerülő mély technikai kihívásokat megoldja. 

(Kép: unsplash.com/Firmbee.com)

IT EXPERTS-TECH LEADERS 2024 FELHŐ A JAVÁBÓL KONFERENCIA

ICT Global News

VIDEOGALÉRIA
FOTÓGALÉRIA

Legnépszerűbb cikkek

ICT Global News

Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le az IT legfontosabb híreiről!