A verseny viszonylag új eleme, hogy ebben már a magánszektor is vastagon részt vesz – e téren pedig főleg Elon Musk SpaceX nevű vállalatával kell tartani a lépést.
A Nemzetközi Asztronautikai Kongresszust (IAC) 1950 óta rendezik meg az űrhajózó nemzetek tudósai, mérnökei, vállalatai és politikai vezetői számára.
Az idei konferencián a két legnagyobb rivális – az Egyesült Államok és Kína – űrkutatási szakemberei is találkoznak. Idén az orosz űrügynökség, a Roszkoszmosz nincs hivatalosan jelen a kongresszuson, ami rávilágít az űrkutatási együttműködés legújabb törésvonalaira.
Mindezek ellenére az IAC-t szervező Nemzetközi Asztronautikai Szövetség (IAF) 77 tagországának szinte mindegyike elutazott a megbeszélésekre. Ezek fő fókuszai a holdkutatás, a NASA Artemis holdprogramja, valamint Európa az űrhöz való szuverén hozzáférése.
Clay Mowry, az IAF elnöke a Reutersnek elmondta: a kongresszusra rekordszámú, 7,197 technikai leírást nyújtottak be. Az előadások 37 százalékát diákok és fiatal szakemberek tartják. Mowry szerint „ez a legizgalmasabb időszak az űrkutatásban az 1960-as évek Apollo-korszaka óta”.
Bill Nelson, a NASA ügyvezetője várhatóan az IAC-n fogja támogatni az ügynökség azon stratégiáját, hogy magáncégek bevonásával hozzák majd létre a Nemzetközi Űrállomás “utódját”. Az ISS még 2030-ig üzemel. A körüli pályán keringő tudományos laboratórium az elmúlt két évtizedben – a földi konfliktusok ellenére – az elsősorban az Egyesült Államok és Oroszország által vezetett űrdiplomácia szimbóluma volt.
Az Artemis holdprogramra dollármilliárdokat költő NASA mindenképpen jelen szeretne lenni az alacsony Föld körüli pályán. Emellett versenyben is kíván maradni a kínai Tiangong űrállomással, amelyet három éve folyamatosan látogatnak a kínai űrhajósok.
Arra pedig, hogy az 1972-es utolsó amerikai Apollo-misszió óta az első embert még ebben az évtizedben eljuttassa a Holdra, az Egyesült Államoknak és Kínának van a legnagyobb esélye.
Ambiciózus házigazda lesz Olaszország
Az IAC kongresszussal szinte egy időben fordul rá az olasz parlament az ország első, az űrkutatással kapcsolatos jogszabály elfogadására. A törvényi keretrendszer az ágazati magánberuházások szabályainak lefektetése mellett felelősségi köröket is meghatároz majd. Olaszország az Európai Űrügynökség legnagyobb befizetői közé tartozik, Róma nemrég 7,3 milliárd eurós keretre tett ígéretet 2026-ig. Ez a keretösszeg magába foglal mind nemzeti, mind európai projekteket.
Az európai műholdgyártó ipar is egyre nagyobb nyomással néz szembe. A nagyméretű geostacionárius műholdak egykor virágzó piacára nagy nyomás nehezedik az alacsony Föld körüli pályán keringő konstellációk, például a SpaceX Starlinkje miatt.
Az olasz Leonardo az egyhetes rendezvény egyik házigazdája új stratégiát sürgetett, amely pedig érinti francia partnerét, a Thalest és a műholdgyártásban fő riválisát, az Airbust is. Iparági források szerint a három vállalat előzetes tárgyalásokat folytat a műholdas tevékenységeik egyesítéséről. Sok múlik azonban majd az új Európai Bizottság hozzáállásán, amely a múltban megakadályozta az egyetlen nagy szereplő létrehozására irányuló erőfeszítéseket.
(Kép: European Space Agency)
