A technológiát gyakran tekintik olyan eszköznek, melyet vagy a felhasználók, vagy éppen a tervezők szándékai alakítanak. Martin Heidegger filozófus nem értett egyet ezzel a véleménnyel, szerinte a technológia önmagában sem nem jó, sem nem rossz. A kulcs az, hogy mindig támogassa céljainkat és aktuális értékeinket. És mégis, a digitális technológia (legyen szó okostelefonokról, mesterséges intelligenciáról) a felhasználói számára sokszor úgy tűnik, mintha irányítaná őket.
A metaverzum a digitális transzformáció döglött lova
Vajon egy koncepció akkor válik virtuálissá ténylegesen, amikor elveszítjük iránta az érdeklődésünket? A Metaverzum a Facebook Meta névre történő átnevezése nyomán robbant be a köztudatba. Gyorsan, a pillanatok alatt a vállalat divatszava lett, és erre a különböző cégek igyekeztek is rögvest boldog nyilatkozatokat és látványterveket kiadni a saját bejáratú metaverzumukhoz kapcsolódó jövőbeli projektjeikről, mert mindent meg kell ragadni, ami egy digitális világban a túléléshez szükséges. Azóta láttunk ugyan furcsa metaverzum kísérleteket és működőnek kikiáltott prototípusokat, de a technológia még nem mutatta ki oroszlánfogait, sőt láthatólag a feltalálója Mark Zuckerberg sem tudja mit is kezdjen vele.
A kiterjesztett valóság a marketing fő sodrába került
A kiterjesztett valóság (AR) jó néhány éve már kurrens technológia, van aki használja és van aki még csak próbálkozik vele az üzleti életben. Tom Emrich, a Niantic munkatársa szerint idén a marketing következik a sorban, aki erőteljesen fogja kihasználni a benne lévő még ki nem aknázott potenciált. Az AR segítségével az előremutató vállalkozások képesek lesznek arra, hogy javítsák az ügyfeleiknek nyújtott élményt, ami az üzleti lehetőségek és az értékesítés növekedéséhez vezethet.
