A vezérigazgatók véleménye a globális gazdasági növekedést illetően az eddigi legborúlátóbb az elmúlt évek várakozásaihoz képest és jelentősen eltér a 2021-es és 2022-es optimista kilátásoktól, amikor több mint kétharmaduk (76%, illetve 77%) vélte úgy, hogy a gazdasági növekedés üteme az előttük álló évben javulni fog.
A kihívásokkal teli környezetben a vezérigazgatók közel 40%-a úgy véli, hogy vállalata egy évtized múlva nem lesz gazdaságilag életképes, ha a jelenlegi úton halad tovább. Ez a tendencia számos ágazatban, így a távközlésben (46%), a gyártásban (43%), az egészségügyben (42%) és a technológiai szektorban (41%) is megfigyelhető. A vezérigazgatók bizalma saját vállalatuk növekedési kilátásait illetően is drámaian csökkent a tavalyihoz képest (-26 százalékpont): a legnagyobb visszaesés tapasztalható a 2008-2009-es pénzügyi válság óta, amikor 58 százalékpontos csökkenés volt mérhető – derül ki a PwC közleményéből.
A vezérigazgatók a következő tíz évben több közvetlen kihívást is látnak a saját iparáguk jövedelmezőségét illetően. A megkérdezett vezetők több mint fele (56%) úgy véli, hogy a változó fogyasztói preferenciák hatással lesznek a nyereségességre, csakúgy, mint a szabályozás változásai (53%), a munkaerő/szakképzettség hiánya (52%) és a technológiai zavarok (49%).
Míg egy évvel ezelőtt a kiber- és az egészségügyi kockázatok okozták a legtöbb aggodalmat, idén a gazdasági visszaesés hatásai foglalkoztatják a vezérigazgatókat: az infláció (40%) és a makrogazdasági volatilitás (31%) vezetik rövid távon – a következő 12 hónapban – és a következő öt évben is a kockázati tényezők listáját. Továbbá az első számú döntéshozók 25%-a a geopolitikai konfliktusok kockázataitól pénzügyileg is kitettnek érzi magát, míg a kiberkockázatok (20%) és az éghajlatváltozás (14%) jelentősége némileg csökkent.
A leépítést elkerülnék a vezetők
A jelenlegi gazdasági környezetre reagálva a vezérigazgatók a költségek csökkentésére és a bevételnövekedés ösztönzésére törekednek. A vezérigazgatók több mint fele (52%) számolt be a működési költségek mérsékléséről, míg 51%-uk az árak emeléséről, 48%-uk pedig a termék- és szolgáltatáskínálat diverzifikálásáról.
Ugyanakkor a cégvezetők több mint fele (60%) azt állítja, hogy nem tervezi a következő 12 hónapban a munkaerő létszámának csökkentését. A túlnyomó többség (80%) pedig azt jelezte, hogy a tehetségek megtartása és a munkaerő elvándorlásának mérséklése érdekében nem tervezi az alkalmazottak javadalmazásának csökkentését sem.
Prioritás a klímavédelem
Bár a klímaváltozás más, rövid távú globális fenyegetéshez képest nem szerepelt olyan hangsúlyosan, a vezérigazgatók szerint az éghajlati kockázat továbbra is befolyásolja költségprofiljukat (50%), ellátási láncaikat (42%) és fizikai eszközeiket (24%). A kínai vezérigazgatók különösen veszélyeztetettnek érzik magukat, 65%-uk szerint a klímaváltozás hatással lehet a költségprofiljukra, 71%-uk szerint az ellátási láncra, 56%-uk szerint pedig a fizikai eszközökre.
Felismerve az éghajlatváltozás hosszú távú üzleti és társadalmi hatását, a vezérigazgatók többsége már megvalósított – vagy éppen végrehajt – a vállalata kibocsátásának csökkentésére irányuló kezdeményezéseket (65%). Emellett a vezetők nagy része új, éghajlatbarát termékeket és folyamatokat fejlesztett ki (61%), illetve adatvezérelt, vállalati szintű stratégiát dolgozott ki a kibocsátás csökkentése és az éghajlati kockázatok mérséklése érdekében (58%).
Fókuszban az automatizálás
A felmérés arra is kitért, hogy a cégvezetők milyen befektetésekre fókuszálnak a következő egy évben. A válaszok alapján az látszik, hogy a vezetők elsősorban a folyamatok és rendszerek automatizálására (76%), a munkaerő kiemelt területeken történő továbbképzését szolgáló rendszerek bevezetésére (72%), valamint olyan technológiák megvalósítására fordítanak forrásokat, mint például a mesterséges intelligencia, a felhőalapú és más fejlett technológiák (69%).
A rövid távú érdekek és a hosszú távú átalakulás követelményei között ingadozva a vezérigazgatók jelenleg több időt fordítanak arra, hogy cégük aktuális működési teljesítményét növeljék (53%), mint hogy az üzletet és annak stratégiáját a jövőbeli igényeknek megfelelően fejlesszék (47%).
