Frank Rubio NASA-asztronauta 371 napot töltött a Nemzetközi Űrállomáson (ISS), ezzel megdöntötte az legtovább űrben végzett misszió idejének amerikai rekordját. Bár két hónappal elmaradt a világrekordtól, amit Valerij Poljakov állított fel 437 napos űrbeli tartózkodásával, Rubio mégis felbecsülhetetlen tapasztalatokat szerzett az űr emberi testre gyakorolt hatásáról.
Izom- és csontrendszeri változások
A Föld gravitációjának hiánya miatt az izomzat és a csonttömeg gyorsan csökken az űrben. Azok az izmok, amelyek a testtartásban segítenek, különösen hajlamosak az atrófiára. Már két hét elteltével akár 20%-kal is csökkenhet az izomtömeg, hosszabb, három-hat hónapos küldetések során pedig akár 30%-kal. Illetve a csontritkulás sem kerülhető el, minden űrben tölött hónappal 1-2% csonttömeget veszítenek, akár 10%-ot fél év alatt.
Az űrhajósok napi 2,5 órát tölötenek edzéssel az ISS-en, hogy minimalizálják a veszteséget, de ez a szigorú edzésprogram sem elegendő ahhoz, hogy megelőzzék az izom- és csontvesztést.
Testsúly és táplálkozás
Bár az űrben a testsúlynak kevesebb jelentősége van, fenntartása mégis komoly kihívás. Scott Kelly, aki 340 napot töltött az űrben, 7%-os testsúlycsökkenést tapasztalt. A kutatók azt is felfedezték, hogy a bélflóra összetétele jelentősen megváltozik az űrben töltött idő alatt, ami befolyásolhatja az emésztést, a gyulladásos folyamatokat és akár az agy működését is.
Látás és agyi változások
Az űrben a testben keringő folyadékok eloszlása megváltozik, ami nyomást gyakorolhat a szemre és az idegekre, ami látásromláshoz vezethet. Az űrrepülések során a kozmikus sugárzás és a Napból érkező részecskék is károsíthatják az asztronauták látását, és ez a probléma a Földre való visszatérés után sem mindig áll helyre.
Az űrben töltött idő az agyat is befolyásolja. Kutatások kimutatták, hogy az agyi kapcsolatok megváltoznak az egyensúly, a mozgás és a térbeli orientációért felelős agyi területeken. E változások a visszatérés után is fennmaradhatnak egy ideig, és hatással lehetnek az asztronauták kognitív teljesítményére.
Immunrendszer és genetikai változások
Az űrutazás az immunrendszerre is hatással van. Az asztronauták fehérvérsejt-számának csökkenése megfigyelhető, ami összefügghet a sugárzásnak való kitettséggel. Egy másik fontos felfedezés a DNS szerkezetének változása. Scott Kelly hosszú űrutazása során kiderült, hogy a DNS-ünk végeit védő telomerek meghosszabbodtak az űrben, de visszatérésekor gyorsan rövidültek, ami az öregedéssel és az egészségügyi kockázatokkal kapcsolatos.
A Mars-utazás oda-vissza mintegy 1100 napig tartana, így létfontosságú, hogy megértsük, hogyan befolyásolja a súlytalanság és a hosszú ideig tartó elszigeteltség az asztronauták fizikai és mentális egészségét. Az ISS-en végzett kutatások alapvető fontosságúak e szempontból.
(Kép: Pickpik)
