Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója számos munkaerőpiaci résztvevő számára aggasztó kijelentéssel kezdte az évet. Altman szerint ugyanis az AI alapú, önállóan munkát végző eszközök már az idén megjelenhetnek a munkaerőpiacon, ez pedig komolyan átalakíthatja a cégek működését és üzleti teljesítményét.
Tény, hogy mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatok profitoptimalizálási célja miatt rendre keresik az olyan felhasználási módokat, amelyek megtérítik a technológiába való jelentős befektetést, az AI-alkalmazottak pedig vitán felül ilyenek.
A Microsoft (az OpenAI legnagyobb támogatója) már bejelentette az önállóan feladatokat végrehajtó AI-eszközök például a McKinsey tanácsadó cégnél. A korai alkalmazók között több nagy név is szerepel.
Versenytársak és szuperintelligencia
Az OpenAI ebben a hónapban tervezi az Operator nevű AI-ügynök piacra dobását, a Microsoft már bejelentette Copilot Studiót, a rivális Anthropic pedig a Claude 3.5 Sonnet AI modellt, amely például képes gépelni vagy mozgatni a kurzort. Az Operator a felhasználó nevében végzett műveletek elvégzésére, például kód írására vagy utazás lefoglalására lesz használható.
A McKinsey az ügyfelek megkereséseinek feldolgozását bízza saját AI-ügynökére, amely például ütemezni fogja a találkozókat. A tanácsadó cég előrejelzése szerint 2030-ra az Egyesült Államok a ledolgozott munkaóráinak harminc százalékát kitevő tevékenységek automatizálhatók lesznek.
Tavaly a Microsoft mesterséges intelligenciáért felelős vezetője, Mustafa Suleyman már jelezte, hogy a cég dolgozik az AI-ügynökök kifejlesztésén, a cél, hogy ezek képesek legyenek tranzakciós döntéseket hozni. A tesztelés során lenyűgöző eredmények és nagyon rosszak is születettek Suleyman szerint.
Altman is blogolt korábban olyan mesterséges intelligencia rendszerekről, amelyek „általában okosabbak az embereknél”. Az OpenAi jövőbeni fejlesztési iránya a „szuperintelligencia”, amivel Altman szerint „bármit meg lehet tenni”, hiszen „nagymértékben felgyorsíthatják a tudományos felfedezéseket és az innovációt”.
Kell félni?
Altman blogbejegyzése ugyanakkor számos munkaerőpiaci szereplőben váltott ki félelmet, előkerültek a közösségi médiában azok a régi szólamok, amelyek szerint a mesterséges intelligencia veszélyezteti az emberi munkavégzést. Rab Árpád jövőkutató erre rendre úgy reagál, hogy az emberek valójában nem a munkájuk, hanem a pénzük elvesztésétől félnek. Ez azonban kiküszöbölhető, ha a munkavállaló képes alkalmazkodni, ami nem csak az AI esetén, hanem minden munkavállalási helyzetben szükséges.
