Frances Haugen három évvel ezelőtt többezer oldalas belső dokumentációval állt a nyilvánosság elé, amely szerint a Facebook és az Instagram veszélyes a társadalomra. A Cambridge Analytica nyomán Mark Zuckerberg kénytelen volt a valaha volt legmagasabb bírságot kifizetni, ezért az algoritmuson is változtatott: a kevésbé zavaró tartalmak kerültek előtérbe. Haugen azonban nyilvánosságra hozta, hogy amikor kiderült, így csökkent a cég bevétele, mivel a kevesebb megosztás kevesebb időt, tehát kevesebb reklámlehetőséget jelentett a közösségi térben, visszaállították a zavaró tartalmak megjeleníthetőségét.
Énkép-zavarok és félrevető tartalmak
Haugen a capitoliumi zavargásokat és az oltásellenes tartalmak elszaporodását is ennek tudta be. Ám a legnagyobb botrányt az a kijelentése váltotta ki, miszerint a Meta tisztában volt vele, hogy az Instagram káros hatással volt a fiatalok személyiségfejlődésére.
Énkép-zavarokhoz vezetett például amikor az algoritmus anorexiát népszerűsítő tartalmakat mutatott egészséges recepteket kereső fiatal lányoknak. Haugen olyan iratokat is ismertett, amelyek bizonyították, hogy a 13 évesnél fiatalabb korosztály megszerzéséről voltak intézkedések, miközben elvileg csak ezen kor felett lehet regisztrálni a közösségi platformokra.
A szülőknek is lenne felelőssége
Nick Clegg az Egyesült Királyság korábbi miniszterelnök-helyettese, a cég jelenlegi munkatársa szerint a botrány után a Meta számos gyerekeket védő intézkedést hozott. Az elmúlt években ötvenféle eszközt fejlesztettek, hogy a szülők jobban befolyásolhassák gyerekeik közösségimédia-használatát, azonban Clegg úgy látja, a cég szinte hiába dolgozott, mivel a szülők nem használják ezeket a lehetőségeket.
A technológiai cégeken egyre nagyobb a szabályozási nyomás, hogy megvédjék a fiatalokat a káros tartalmaktól. Az ausztrál kormány például már bejelentette, hogy megtiltja a kistinédzserek közösségimédia-hozzáférését. Akik nem töltöttek be egy bizonyos életkort (valószínűleg a 14 vagy a 16 évet), azok nem használhatják a közösségi platformokat. Hasonló szabályozás ötlete már Európában is előkerült.
Clegg szerint a Meta fejlesztései nyomán a szülők időkorlátokat állíthatnának be, megtekintési szüneteket írhatnának elő, de egyiket sem használják. Viselkedési problémaként aposztrofálta a helyzetet, amely szerint a mérnökök hiába dolgoznak, ha a szülők nem élnek a kezükbe adott választási és szabályozási lehetőséggel.
Az Európa-szerte terjedő iskolai mobiltelefon-korlátozás kapcsán is felmerült már, hogy a probléma nemcsak a gyerekek és a tanárok relációjában merül fel, hanem a szülő és a társadalom felelősségét sem szabad elfelejteni. A szülő ugyanis az első védvonal, amely a gyerekek túlzott közösségimédia-használata és a káros tartalmak esetleges fogyasztása előtt áll. Ha pedig a szülő idő- vagy érdeklődés hiányában nem áll megfelelően helyt, a társadalom más rétegei már sokkal nehezebb helyzetbe kerülnek – hiába akarják megvédeni a fiatalokat.
