Egyre több közösségi oldalon terjed egy látványos videó, amelyben három chatbot telefonon beszélget egymással angolul – elsőre teljesen hétköznapi módon, egy alkalmazott belépőkódjáról. A fordulat akkor jön, amikor a chatbotok rádöbbennek, hogy nem emberekkel, hanem más mesterséges intelligenciákkal kommunikálnak. Ekkor az egyikük megkérdezi: „Váltsunk át Gibberlinkre?”, majd mindhárom gép furcsa, magas hangokat kezd kiadni – mintha egy sci-fi filmből vágták volna ki a jelenetet.
A videó rendkívül látványos, de a hatás inkább színházi, mint technológiai. A „Gibberlink” valóban létező rendszer, de nem egy titkos nyelv, hanem egy adatátviteli megoldás, amelyet emberek fejlesztettek ki. A hangzások mögött nem rejtett üzenetek, hanem jól definiált technikai folyamatok állnak. A titokzatosság inkább a kreatív vágás és a dramatizált narratíva műve.
Mi az a Gibberlink?
A vírusvideóban megnevezett közös nyelv a „Gibberlink” a „gibberish” (magyartalan, zagyvaság) és a „link” (kapcsolat) szavakból származik. 2025 februárjában két londoni AI-fejlesztő, Anton Pidkuiko és Boris Starkov hozta létre egy hackathon keretében, kombinálva a „ggwave” nevű nyílt forrású audio-kódolási technológiát egy ChatGPT‑szerű modellel
Ez a rendszer lehetőséget biztosít a chatbotok közti adatátvitelre hangfrekvenciás szimbolikus formában – egyfajta „hang-alapú QR-kód” modellként. Ez ugyan az emberi fül számára értelmezhetetlennek tűnik, mégsem rejt „titkot”, hiszen teljesen ember által írott algoritmuskódon alapul.
Hogyan alakulhatnak ki valójában új nyelvek a mesterséges intelligenciák között?
A mesterséges intelligencia által használt „titkos nyelvek” gondolata nem újkeletű – és nem is teljesen alaptalan. Már 2017-ben nagy visszhangot váltott ki egy Facebook-kísérlet, amikor két chatbot sajátos módon kezdte el újragenerálni az angolt. Leegyszerűsítették a mondatokat, kihagytak szavakat, és olyan formában kommunikáltak, amit emberként nehezen lehetett értelmezni.
A céljuk mindössze annyi volt, hogy gyorsabban és hatékonyabban értsék meg egymást – az eredmény viszont egy furcsa, „átláthatatlan nyelv” lett, amit azóta az angol szakirodalomban opaque language-ként emlegetnek.
Azóta a kutatók arra is rájöttek: ha egy AI-rendszert nem kényszerítünk arra, hogy emberi módon, érthetően kommunikáljon, akkor előbb-utóbb saját szabályrendszer szerint kezd el beszélni. Olyan nyelvet alakít ki, ami a maga szempontjából logikus, de a számunkra értelmezhetetlen. Erre jó példa a nemrég bemutatott DeepSeek R1 modell, amely spontán módon váltogatott nyelvek között – mivel a fejlesztők nem építettek be elég korlátot az átláthatóság érdekében.
Fontos azonban tisztázni: ezek a „titkos nyelvek” nem valódi rejtjelek vagy összeesküvésre utaló kódok. Az AI sosem gondolkodik vagy beszél magától – minden esetben emberi kéz által írt, jól dokumentált algoritmusokon működik. Ami elsőre titokzatosnak tűnik, valójában csak technológiai komplexitás.
(Kép: Unsplash/Solen Feyissa, BoliviaInteligente)
