Noam Chomsky amerikai nyelvész bő fél évszázada jelentette ki, hogy nem létezik független média. Minden médium ugyanis valakinek a tulajdonában áll, és az az illető nem fogja a tőle teljesen idegen eszméket megjelentetni. Az ENSZ Nemzetközi Információs Környezeti Testület (IPIE) legújabb kutatása alátámasztja, hogy az elmélet a közösségi médiában is működik.
Az IPIE társalapítója, Philip Howard, az Oxfordi Egyetem internettudományi professzora szerint a jelentés azt mutatja, hogy a globális információs környezet „kritikus fordulat előtt áll”. A felmérés ugyanis mutatja, mekkora befolyása van a közösségi médiumok tulajdonosainak. A tartalomterjesztési és moderációs irányelveik feletti ellenőrzésük jelentősen befolyásolja az információk minőségét és integritását. A platformok ellenőrizetlen erővel bírnak, ami súlyos kockázatot jelent a globális információs környezet egészséges működésére.
A felmérésben 412 akadémikus vett részt a társadalomtudományok, a bölcsészettudományok és a számítástechnika területéről. Elsősorban az Egyesült Államok és Nyugat-Európa országait vizsgálták, de Kína, India, Nigéria és Brazília is szerepelt a listán. A szakértők szerint ezekben az országokban adott tartalmak több millió ember „napi hírétrendjét” határozzák meg.
Musk és Zuckerberg felelőssége
A jelentés konkrétan említi Elon Muskot, akinek az X-ben szerzett tulajdonlása keltett aggodalmakat, azóta pedig jellemző Musk saját tweetjeinek túlzott népszerűsítése, ami további kérdéseket vet fel. Frances Haugen a Metáról állította, hogy Mark Zuckerberg számára nem prioritás a nem angol nyelvű tartalmak moderálásának. A pekingi székhelyű ByteDance tulajdonában lévő TikTok is aggodalomra ad okot, miután az Atlanti-óceán mindkét partján a törvényhozók jelezték, hogy a cég a kínai kormány nyomása alatt állhat.
A TikTok vezérigazgatója, Shou Zi Chew tavaly erre úgy reagált, hogy a platform „nem Kína vagy bármely más ország ügynöke”. A Meta nyilatkozata szerint több mint hetven nyelven ellenőrzi a Facebook és az Instagram tartalmait.
A résztvevők kétharmada az információs környezet romlására számít, ami nagyrészben a mesterséges intelligencia térnyerésének köszönhető. A generatív AI által előállított videók, hangok, képek és szövegek negatív hatással vannak az információs környezetre, sőt lehetőséget kínálnak propaganda előállítására – állítják az akadémikusok. Érdekes, hogy a fejlődő országok szakértőit jobban aggasztják az AI negatív hatásai, mint a fejlett országokéit.
Hiszékennyé tesz a TikTok
Hasonlóan negatív képet fest a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szeptemberben megjelent tanulmánya, amely szerint a TikTok használat negatívan befolyásolja a 13–25 év közötti fiatalok kritikus gondolkodási képességét és az álhírek felismerését a közösségi médiában. Tehát minél gyakrabban tiktokozik valaki, annál kevésbé képes felismerni az álhíreket.
Magyarországon ugyanakkor a fiatalok a TikTokot nem tartják elengedhetetlennek, a YouTube, illetve második helyen a Facebook, sokkal fontosabb. Az X/Twitter-használat Magyarországon sosem volt erős, így a Musk féle tweetek itthon kisebb súllyal esnek latba. A TikTok ugyanakkor a legidőrablóbb a közösségi platformok közül: a felhasználók többsége napi két óránál hosszabb időt is eltölt a platformon.
A résztvevők többsége igyekszik ellenőrizni a TikTokon látott információkat, de a videók valóságtartalmának megítélésében fontos szerepet játszik a posztoló ismertsége és a fiatalok előzetes ismeretei is. Ez egyes értelmezések szerint csak a véleménybuborék újabb megjelenési formáját jelenti.
