Generic selectors
Exact matches only
Search in title
Search in content
Post Type Selectors
post

Megöli a Földet az AI?

MEGOSZTÁS

A Csöcsiangi Egyetem legújabb tanulmánya szerint a mesterséges intelligencia borzalmas hatással van a környezetre. A probléma pedig egyre szélesebb körű és súlyosabb lesz, ahogy a rendszerek egyre összetettebbé válnak.

A kínai kutatók úgy találták, hogy a kibocsátás a legnagyobb gond, és egyre rosszabb adatok érkeznek. Az összetett és egy bonyolultabb modellek betanításához és futtatásához szükséges növekvő energia, illetve a használatuk iránti egyre szélesebb körű érdeklődés súlyos környezeti következményekkel jár.

A jobb rendszerek több számítási teljesítményt végeznek, ami több energiát igényel. Az OpenAI jelenlegi GPT-4-je például tizenkétszer több energiát fogyaszt, mint elődje. Az AI-eszközök futtatásához felhasznált tényleges energia a becslések szerint kilencszázhatvan-szorosa az egyetlen tesztelési futtatásból származó energiamennyiségnek.

Tízmilliárdos veszteség

Meng Zhang, a kutatás vezetője szerint a mesterséges intelligencia képességeinek exponenciális növekedése aggasztó környezeti hatásokkal bír. Mindennek akár beláthatatlan hatása is lehet, ugyanis a mesterséges intelligencia okozta kibocsátások évente több mint 10 milliárd dollárjába kerülhetnek az iparágnak.

A tanulmány ezért felszólítja a kormányokat és a szabályozó hatóságokat, hogy szabványosítsák a kibocsátások mérési módjait, valamint hozzanak közös szabályokat, amelyek biztosítják a határértékek betartatását. Az AI-iparnak sürgősen környezetbarátabb gyakorlatokat és fenntartható szabványokat kell alkalmaznia, hogy csökkentse a szénlábnyomot.

A problémát az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) is látja. Golestan Radwan, az UNEP digitális igazgatója is felhívta már a figyelmet a rendelkezésre álló adatok aggályosságára, és hogy az AI nagyarányú telepítése előtt biztonsági garanciák bevezetésére van szükség.

Az UNEP javaslatai

Az UNEP javaslatai szerint az országoknak szabványosított eljárásokat kel létrehozniuk a mesterséges intelligencia környezeti hatásának mérésére, mivel jelenleg még kevés az információ a témában. Szükség van továbbá olyan állami szabályozásra, amelyek megkövetelik a vállalatoktól, hogy közöljék az AI-alapú termékek és szolgáltatások közvetlen környezeti következményeit.

A technológiai cégek felé elvárás a mesterséges intelligencia algoritmusainak hatékonyabbé tétele. Ez csökkentené az energiaigényt, emellett szükség van a víz újrahasznosítására és az alkatrészek újrafelhasználására is. Az országok ezenkívül általánosan ösztönözhetik a vállalatokat adatközpontjaik környezetbarátabbá tételére, például megújuló energia felhasználásával vagy a szén-dioxid-kibocsátás ellensúlyozásával.

A kérdés, hogy ez az össznemzeti stratégiai hozzáállás mikor valósulhat meg. Jelenleg azt látjuk, hogy a cégek több-kevesebb korlát nélkül fejlesztenek, a szennyezési adatok pedig megdöbbentők. Egy kétkilós számítógép elkészítéséhez 800 kiló nyersanyagra van szükség. Az AI-t működtető mikrochipekhez emellett ritkaföldfém-elemekre is kellenek, amelyeket gyakran környezetromboló módon bányásznak. Az adatközpontok elektronikai hulladékot termelnek, amely gyakran veszélyes anyagokat, például higanyt és ólmot tartalmaz.

Az AI vízfelhasználása hat Dániáé

A vízfelhasználás is hatalmas: a mesterséges intelligenciával kapcsolatos infrastruktúra hamarosan hatszor több vizet fogyaszthat, mint a hatmilliós Dánia. Eközben az emberiség negyede már nem jut tiszta vízhez és higiéniai feltételekhez. Végül az összetett elektronika miatt rengeteg energiára van szükség a működéshez, amely a legtöbb helyen a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből oldható meg. A Nemzetközi Energiaügynökség jelentése szerint például egy ChatGPT kérés tízszer annyi áramot fogyaszt, mint a Google keresője. Szintén az az ügynökség becslései szerint Írországban 2026-ra az AI térnyerése miatt az ország energiafelhasználásának közel 35 százalékát az adatközpontok teszik majd ki.

Eddig több mint 190 ország fogadott el nem kötelező erejű ajánlásokat a mesterséges intelligencia etikus használatára vonatkozóan. Az Európai Unió és Amerikai Egyesült Államok jogszabályt vezetett be a mesterséges intelligencia környezeti hatásainak mérséklésére.

Ugyanakkor Radwan szerint ez még nagyon kevés, mivel a kormányok versenyeznek a nemzeti mesterségesintelligencia-stratégiák kidolgozásán, de ritkán veszik figyelembe a környezetet és a fenntarthatóságot. És ez nem kevésbé veszélyes, mint az AI-val kapcsolatos egyéb biztosítékok hiánya.

IT EXPERTS-TECH LEADERS 2024 FELHŐ A JAVÁBÓL KONFERENCIA

ICT Global News

VIDEOGALÉRIA
FOTÓGALÉRIA

Legnépszerűbb cikkek

ICT Global News

Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le az IT legfontosabb híreiről!