Októberben a a Malmo Live Concert Hall vendégeinek furcsa élményben volt részük a Malmöi Szimfonikus Zenekar egyik hangversenyén. A kutató és zeneszerző, Fredrik Gran által programozott ipari robotkarpár Jacob Muhlrad svéd zeneszerző darabját játszotta együtt a szimfonikusokkal.
Más technológia
A koncertről készült videón jól látszik, hogy a robotkarok az emberihez hasonlóan siklanak végig a hangszer négy húrján. A klasszikus robotkarokat 3D nyomtatással egészítették ki zenész végtagokká, így szólt a cselló egyszerre hátborzongatóan, ám nyersen.
Muhlrad szerint egészen más technológiáról van szó, mint a már ismert önjátszó zongorák vagy ütőshangszerek esetén, ugyanis a vonós hangszerek megszólaltatása igazán bonyolult technikai bravúrt kíván. Muhlrad arról is beszélt, hogy zeneszerzőként egészen felszabadító volt túllépni az ember entitásán és kifejezetten a robot számára írni.
Ugyanakkor nem tart attól, hogy az áttörés egyet jelentene a zenészek jövőbeli lecserélésével, hiszen a robot nem szívvel játszik, ez pedig érezhető fakó és döcögős teljesítményen. „Szerintem az emberi kíváncsiság elkerülhetetlen és erős. Mindig fel fogunk fedezni” – vallja Muhlrad. Ugyanakkor hozzáteszi, hogy míg a technika ugyan csiszolható – a professszionális zenészek is évtizedekig gyakorolnak, mire színpadra állnak –, ám az érzelmi töltet nem helyettesíthető. Az csak emberi hozzáadott értékként hozható létre.
Mindezek alapján Muhlrad fontolgatja a mesterséges intelligencia beépítését a jövőbeli projektekbe. Az októberi koncerthez a zeneszerző még nem alkalmazott mesterségesintellligencia-eszközöket, hanem kifejezetten a robot számára írta a darabot.
Mi lesz a kreativitással?
Szakértők elképzelhetőnek tartják, hogy több hasonló projekt nyomán a zenészek lesznek a következő csoport, akik tiltakozni fognak a technológiai fejlesztések ellen. A mesterséges intelligenciával kapcsolatban a kreatív szákmák képviselői már többször szólaltak fel, hogy míg a repetitív munkafázisok és akár szakmák kiváltása rendben van, a kreatív feladatok esetén nem lenne szabad fenyegetni a szakembereket, hogy lecserélik őket a jóval olcsóbb, de legfeljebb ezerszer látott iparosmunkára képes gépekre.
A megoldás azonban az iparági bennfentesek szerint távol van, mivel – ahogy Muhlrad is fogalmaz – az emberek szeretnek kísérletezni, azonban a pontos szabályozás mindig sokkal később készül el. Így a szakmák védelme sem feltétlen biztosított.
