Történt néhány hónappal ezelőtt, hogy macskákról és macskatápokról szólt a beszélgetés a családi asztal körül. Nem telt bele fél óra, a férjem Facebookján sorjázni kezdtek a prémium cicatápokról, játékokról, fekhelyekről és almokról szóló hirdetések. Hasonló tapasztalatról számosan írnak a közösségi médiában, hogy amint beszélnek valamiről, máris ahhoz kapcsolódó hirdetések jelennek meg a használt platformokon.
Szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy ezt az érzést okozhatja a frekvenciajeleség vagy ahogy Arnold Zwicky nyelvész nevezte, a Baader–Meinhof-jelenség.
Eszerint a dolgok gyakrabban kerülnek elő azután, hogy tudomást szereztünk róluk. Zwicky bizonyította, hogy az agy mintakeresése működik egy új szó megtanulása esetén, amelyet, ha az agy újra hall, felismer, mert új információt akar kötni hozzá. Ugyanez működik tárgyak, jelenségek vagy éppen reklámok esetén. A cégek másik magyarázata, hogy a reklámvállalatok olyan részletes adatokkal rendelkeznek a felhasználókról, hogy lehallgatás nélkül is képesek kitalálni, kit mi érdekel pillanatnyilag a legjobban.
Mesterséges intelligencia segíthet az elemzésben
A 404 Media által közzétett, a Facebookot és a Google-t is ügyfelei között tudó marketingcég prezentációjában a Cox Media Group rádió- és tévékonglomerátum elismerte, hogy Active Listening nevű szoftvere mesterséges intelligenciával valós időben követi a beszélgetéseket a vásárlási szándék adatainak rögzítésével.
A céggel szerződésben álló hirdetők párosíthatják ezeket a hangadatokat az általuk ismert viselkedési adatokkal, így biztosítva a legjobb célzási rátát. A prezentáció szerint a Facebook, a Google és az Amazon is a Cox Media Group ügyfelei közé tartozik.
A jelentés nyilvánosságra kerülése után Google eltávolította a céget partnerprogamjának honlapjáról, és nyilatkozatuk szerint minden hirdetőjüknek be kell tartaniuk a vonatkozó törvényeket, illetve a Google Ads irányelveit.
A Meta közölte, hogy felülvizsgálja a Cox Media Grouppal való kapcsolatát, hogy az betartja-e a szolgáltatási feltételeket, mivel a hivatalos közlemények szerint a Meta nem használja a telefon mikrofonját a hirdetésekhez. Az Amazon szóvivője pedig úgy nyilatkozott, hogy a hirdetési részleg soha nem dolgozott együtt a Cox Media Grouppal az Active Listening programmal, és nem is tervezi.
Hogyan védekezzünk?
Szakértők régóta figyelmeztetnek, hogy érdemes minél több adatvédelmi beállítást alkalmazni az okostelefonokon, illetve az okosotthon-eszközökön. Mind az iPhone-ok, mind az Android-eszközök megmutatják, hogy melyik alkalmazás fér hozzá a mikrofonhoz vagy a kamerához. A Google és az Amazon okoseszközein, például hangszóróin pedig többnyire van hardveres némító gomb, amellyel lehetetlenné válik a mikrofonhasználat.
Tény, hogy végső soron minden védelem a bizalomra épül, ám hivatalos szakértők figyelmeztetnek, hogy megbízható forrásból még egyetlen információ sem látott napvilágot, amely kétséget kizáróan bizonyítaná, hogy a nagy gyártók és szoftvercégek ne tartanák be valóban az adatvédelemről állítottakat – legalábbis a mikrofonok kapcsán. A Cox Media Groupot több sajtóorgánum is megkereste, ám hivatalos választ nem kaptak a kiszivárgott prezentációról.
