A NASA az elmúlt időszakban több programot is indított, amelyek sci-fi-szerű technológiákkal foglalkoznak. Az űrügynökség tisztában vele, hogy 1972 óta nem hagyták el a földkörüli pályát, így az űrutazás jövője tehát attól függ, mennyire vagyunk képesek gyorsabban és hatékonyabban elérni távolabbi célpontokat.
Tízszer gyorsabban, milliókkal olcsóbban
Az Ad Astra rakétája tízszer gyorsabb haladást ígér, mint a mai hagyományos hajtóművek, miközben az üzemanyag egytizedét használja csak fel. Franklin Chang Diaz, a MIT egykori diákja, a NASA űrhajósa, jelenleg az Ad Astra vezérigazgatója szerint a a Variable Specific Impulse Magnetoplasma Rocket (VASIMR) egyetlen korábban ismert rakétához sem hasonlítható.
A VASIMR rádióhullámok segítségével rendkívül magas hőmérsékletre melegíti az elektromosan töltött gázból álló plazmát. Ez lövell ki a rakétából, és ezáltal keletkezik a tolóerő. A VASIMR nem használható a Föld légkörében, ezért illeszkedik a NASA hosszú távú terveihez, amelyek szerint a távoli égitestek felfedezése egy Hold körüli űrállomásról indulna. Diaz szerint a rakéta évente több ezer liter üzemanyagot és több tízmillió dollárt takarít meg, mivel a jelenlegi technológia számára szükséges az üzemanyag mindössze egytizedét használja csak.
További projektek
Nem ez a NASA egyetlen projektje, ami két hónapra csökkentené a Marsra jutást a jelenlegi kilenchónapos út helyett. Az arizonai székhelyű Howe Industries atomenergiát használ plazmakitörések létrehozásához, így pulzáló rakétát fejleszt.
Lényegében szabályozott plazmasugarat állít elő, amely akár százezer Newton erőt is képes generálni ötezer másodperces fajlagos impulzussal a rendkívül magas üzemanyag-hatékonyság érdekében. Az impulzusos plazmarakéta a maghasadást használja a folyamat elindítójaként. Az ötlet nem új, a NASA maga is fejlesztett hasonlót 2018-ban, azonban a partnercégek technológiái olcsóbbnak tűnnek.
Az időfaktor kulcsfontosságú az űrügynökség számára, mivel a hosszú távú űrutazás kockázatai a jelenlegi kutatások mellett is kérdésesek. A Nemzetközi Űrállomáson hiába tesztelik a több hónapos utazást, a Föld gravitációs hatása nem kiküszöbölhető. A marsi utazás viszont a bolygóközi térben történik, tehát az űrsugárzás nagyobb dózisban éri az űrhajósokat. Nem véletlen állapították meg a tudósok, hogy minél kevesebb időt töltenek az emberek az űrutazással, annál jobb.
