Az idei évben a Semmelweis Egyetem megőrizte pozícióját, így a világ egyetemeinek legjobb 1 százalékában szerepel, a 251-300-as közötti sávban. A tavalyi évhez viszonyítva a listán magabiztosan lépett előrébb a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (1001-1200), a Pannon Egyetem (1201-1500). Az Óbudai Egyetem pedig jelentős előrelépést mutatott, hiszen a tavalyi 1001-1200-as sávhoz képest, idén a 601-800-as sávba lépett – írták.
A közlemény szerint a THE a legátfogóbb, legszigorúbb és legkiegyensúlyozottabb nemzetközi rangsor, amely a kutatásintenzív intézményeket 18 teljesítménymutató alapján értékeli. Ezek öt pillérre oszlanak, lefedve az oktatás, a kutatás, a tudástranszfert és a nemzetközivé válás alapvető küldetését.
A szerdán közétett listán szereplő hazai intézmény a legtöbb mérőszámban figyelemre méltó emelkedést mutatnak – emelte ki a minisztérium.
Tájékoztatásuk szerint a listán szereplő 11 felsőoktatási intézmény esetében 4 az első 1000 között szerepel. A sorrendállítás során vizsgált 13 mérőszámból 9-ben Magyarország előrelépést ért el a világszínvonalhoz képest.
A listán 4 fővárosi, 7 vidéki intézmény kapott helyezést. Ebből jól látszik, hogy a vidéki intézmények egyre erősödnek. Térségmegtartó erejük emelkedik, ami mind hozzájárult ahhoz, hogy idén már minden második hallgatót vidéki iskolába vettek fel.
A hazai egyetemek sorrendje így alakul
- Semmelweis Egyetem (251-300)
- Óbudai Egyetem (601-800)
- Eötvös Loránd Tudományegyetem (801-1000)
- Debreceni Egyetem (801-1000)
- Pécsi Tudományegyetem (1001-1200)
- Szegedi Tudományegyetem (1001-1200)
- Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (1201-1500)
- Pannon Egyetem (1201-1500)
- Széchenyi István Egyetem (1501+)
- Miskolci Egyetem (1501+).
A KIM kitért arra:
“mindezek mellett, ha a másik kiemelt rangsort vizsgáljuk (QS), még további egy egyetemünk szerepel a világ legjobb 5 százalékában, így az egyre erősödő versenyben világátlag felett teljesítenek egyetemeink”.
“Büszkék vagyunk egyetemeinkre, hogy nemcsak megőrizték pozíciójukat, hanem jelentősen növelték rangjukat, aminek köszönhetően Magyarország előrelépést ért el a világszínvonalhoz képest. Ezek az eredmények – brüsszeli bürokraták diszkriminatív kiszorítása ellenére – jórészt az egyetemek modellváltását követően megnövekedett versenyképes működésüknek köszönhetően alakultak így” – idézték Hankó Balázs kulturális és innovációs minisztert.
A közlemény szerint a tárcavezető hozzátette:
“látjuk azt is, hogy az elmúlt évben Magyarország több nemzetközi tudást vonzott az egyetemeire, és több nemzetközi kutatási projektben működött együtt, ami jó előjel a jövőbeli sikerre, vagyis arra, hogy 2030-ra lesz egy egyetemünk a világ Top 100 egyetemei között”.
