Az elkövetkező néhány évben a vállalatok új üzleti modelleket építenek a korlátlan valóság által nyújtott képességekre. Az innovatív vállalatok költségcsökkentéssel és az ügyfélelkötelezettség növelésével dolgoznak ki teljesen új értékajánlatokat a most kibontakozó piac megszerzéséért. Az edge computing, valamint a kiterjesztett és virtuális (AR/VR) technológiákba való befektetés alapvetővé válik, a szándékos, stratégiai elfogadás kulcsfontosságú lesz – derül ki a Deloitte elemzéséből.
Felhasználási stratégiák
Az internet dotcom-boom idején való elterjedését tanulmányozva több módszert is alkalmazhatnak a cégek a metaverzummal való tervezésben. A promóterek, bővítők és úttörők célja ugyanaz: felhasználók bevonzása és piacnyerés – a módszereik mások. Azok a vállalatok, amelyek ma az internetet elsősorban termékeik és szolgáltatásaik népszerűsítésére használták, valószínűleg a metaverzumban is promóterek maradnak, ők a metaverzumot nem termékmodelljük alapvető részének, inkább a fogyasztók bevonásának egyik módjának tekintik.
A bővítők számára az új AR/VR-technológia arra nyújt lehetőséget, hogy termékeiket és szolgáltatásaikat az immerzív internetre jellemző módon terjesszék ki, anélkül is hasznot húzhatnak a metaverzum iránti jelenlegi érdeklődésből, hogy újra kellene gondolniuk üzleti modelljüket. Jó példa erre a wimbledoni versenyt is rendező Egyesült Királyság Teniszszövetsége, amely AR-üzeneteket ágyazott teniszlabdák dobozaiba: a sportolók személyre szabott AR-üzenetet láthattak egy prominens teniszezőtől, amint meghívja őket egy eseményre, vagy arra ösztönzi őket, hogy folytassák a gyakorlást.
A metaverzumban rejlő lehetőségekkel nagyobb kockázatot vállalni kívánó úttörő vállalatok már most is kulcsfontosságú alaptechnológiákat, platformokat, termékeket, szolgáltatásokat, tartalmakat és egyéb, a metaverzumot lehetővé tevő elemeket fejlesztenek. Erre kiváló példa a Pokémon Go mobiljáték készítő Niantic, amely több tízmillió felhasználó számára népszerűsítette az AR-metaverzum lehetőségeit, amellyel becsült értéke 150 millió dollárról 9 milliárd dollárra nőtt.
Szimuláció és kiterjesztett élmények
A metaverzum nem csupán a direkt árbevétel-növekedésről szól, segítségével sokan megőrizhetik, megvédhetik és optimalizálhatják meglévő üzleti modelljeiket. A virtuális tesztpályák csökkentik az összetett gépek tervezésének, építésének és üzemeltetésének költségeit az olyan tőkeigényes iparágakban, mint a légi közlekedés. Az Airbus és a Boeing új repülőgép modelljeik digitális ikreit is létrehozzák, szerelőiket pedig AR-headsetekkel szerelik fel – ez 70% feletti minőségjavulást eredményez.
Az NVIDIA által fejlesztett Omniverse platformon pedig autógyártók egész gyárakat szimulálhatnak. A BMW 30%-os hatékonyságnövekedést vár attól, hogy mesterséges intelligenciát alkalmaz a padlómozgások optimalizálására. A Stora Enso újrahasznosítható termékek vezető szállítója a csomagolás, bioanyagok, faépítés és papíripar területén, egyben a világ egyik legnagyobb magánerdő-tulajdonosa is. A vállalat egy erdő digitális ikertestvérét kívánja kifejleszteni, hogy ezzel támogassa erdészeit a megfelelő döntésekben és a fenntartható erdőgazdálkodás révén védje a biológiai sokféleséget. Az AR/VR intuitív, skálázható, személyre szabott élményeket is tud nyújtani tanuláshoz és kooperációhoz. Ilyen megoldások jobb adatokat szolgáltatnak a részvételi arányokról, hogy a tanulók mennyi időt töltenek a leckékkel, és milyen lépéseknél akadnak el – ezzel pedig a képzés hatékonysága javítható. Az Egyesült Államok legnagyobb áramszolgáltatója, az Exelon jelentős előnyökre tett szert elektromos alállomásokkal kapcsolatos képzéseivel, a leendő munkatársak biztonságának kockáztatása nélkül.
