Ahogy a világ kezd áttérni a fosszilis tüzelőanyagokról a zöldebb alternatívákra, egyre erősödik a globális tülekedés, hogy megtaláljuk azt a hatalmas mennyiségű kobaltot, lítiumot és más fémeket, amelyek szükségesek az elektromos autók akkumulátorok, a napelemek és a szélturbinák megépítéséhez.
Az új ásványlelőhelyek felkutatása mindig is nehéz és költséges kihívás volt. A világ könnyen elérhető készleteinek nagy részét már kiaknázták. A megmaradtak általában távoli helyeken és mélyen a föld alatt vannak. A bányászok általában azt mondják, hogy száz feltáró fúrásból csak egy tár fel bármit is.
A KoBold felépített egy titán-adatbázist, amely magában foglalja a földkéregről talált összes információt – ami 30 millió oldalnyi geológiai jelentésnek, talajmintáknak, műholdfelvételeknek, tudományos kutatási cikkeknek és évszázados, kézzel írott terepjelentéseknek felel meg. Egy adattudós csapat ezeket az eltérő információkat géppel olvashatóvá alakítja át – például optikai karakterolvasó szoftverrel szkennelve az írásos jelentéseket, vagy szabványosítva a különböző digitális formátumokban rögzített geofizikai információkat.
Mindez gépi tanulási algoritmusokon keresztül fut, amelyek azonosítják a geológiai mintákat és más jellemzőket azon helyeken, ahol találtak már fémeket. Az algoritmusok ezután a teljes adatbázisban keresnek azonos mintázatokat, hogy olyan helyszíneket találjanak, amelyeket még nem tártak fel, kiköpve egy sor térképet, amelyek jelzik, hol találhatók a célfémek.
Nagymenők is beszálltak
A befektetők, köztük az Andreessen Horowitz kockázati vállalkozó és a Bill Gates, Breakthrough Energy Ventures által támogatott KoBold első kutatócsoportja tavaly nyáron Zambiában, Grönlandon és Kanadában végeztek kutatásokat, beleértve a Crystal Lake melletti, ontariói helyszínt is. 2021 szeptemberében a BHP (a világ legnagyobb természeti erőforrásokat bányászó vállalata) társult is a KoBold Metalsszal, különböző ásványok feltárására, Ausztráliában és más országokban.
Eddig, a világon felfedezett érclelőhelyek sekélyek voltak, a fennmaradó erőforrások valószínűleg mélyebben találhatók a föld alatt, és nehezebben felfedezhetők a felszínről. Ez az új technológia egyesíti a historikus adatokat, a mesterséges intelligenciát és a geotudományi szakértelmet, hogy feltárja azt, ami korábban el volt rejtve. A KoBold vezérigazgatója szerint a felfedezési zónák a következő 20 évben 200 és 1500 méter közötti mélységben helyezkednek majd el. A KoBoldot nagyban segíti majd, hogy hozzáférhet a BHP sok éven át felépített kutatási adatbázisaihoz.
A KoBold rezet, kobaltot, nikkelt, lítiumot és ritkaföldfémeket keres – az elektromos autók akkumulátorainak és más megújuló energiatechnológiának kulcsfontosságú összetevőit. A Nemzetközi Energia Ügynökség előrejelzése szerint 2050-re megnégyszereződhet a kereslet ezen fémek iránt, sőt a kobalt és a nikkel iránti kereslet akár negyvenszeresére is duzzadhat. Mindent egybevetve az ügynökség becslése szerint a tiszta energiatechnológiákhoz szükséges ásványok kollektív piaca – a megújuló energiaforrásoktól kezdve az akkumulátorokig és az elektromos hálózatokig – 2050-re több mint ötszörösére, mintegy 400 milliárd dollárra fog rúgni.
A kobalt és a nikkel az elektromos járművek akkumulátorainak és a fogyasztói elektronikai cikkeknek fontos alkotóelemei. Az ilyen ásványok elérhetősége azonban egyre ritkább, ami a beszerzési hely diverzifikálásával fokozza az utánpótlás biztosítására irányuló versenyt.
Fotó: AFP/JUNIOR KANNAH
A Kongói Demokratikus Köztársaságban a kobaltbányászathoz kapcsolódó emberi jogok megsértése – beleértve a gyermekmunkások halálát is –, arra késztette a vállalatokat, hogy máshol keressék a „zöld aranynak” nevezett fémet.
Az ellátási lánc kihívásai miatt a kobalt és a nikkel ára megugrott. 2022 márciusában a kobalt tonnánként 82 ezer dollárra ugrott, szemben a 2020 júliusi tonnánkénti 29 ezer dollárral. Az előrejelzések szerint a kobalt iránti kereslet az évtized végére legalább háromszorosára nő. Míg egy okostelefon csak néhány cent értékű kobaltot használ, az elektromos járművek akkumulátora több ezer dollárt használ. A tiszta energiára való globális átállás körülbelül 10 billió dollárba kerülne kobalt, nikkel, lítium, réz és ritkaföldfém elemek tekintetében. A probléma: A kobalt- és nikkelkészletek diverzifikálása rövid távon segíthet kielégíteni a keresletet, de az új bányászati műveletekbe történő befektetések hosszú távú megtérülése kevésbé egyértelmű.
A globális elektromos járművek piacát vezető Tesla a 2022 első negyedévében gyártott elektromos járművek közel 50 százalékában kobalt- vagy nikkelmentes lítium-vas-foszfát (LFP) akkumulátorokat használt. Mivel a Model 3 LFP-akkumulátorai elérik a 267 mérföldes hatótávolságot, egyre nagyobb érdeklődést tapasztalunk majd eziránt az akkumulátor iránt.
A szilárdtest-akkumulátorok fejlesztésére irányuló kutatási és fejlesztési-, az elektromos járművek akkumulátoraival és az e-hulladékok újrahasznosításával kapcsolatos erőfeszítések mellett, segíthet csökkenteni a bányászat iránti igényt. Tekintettel Grönland éghajlatváltozás miatti ökológiailag sérülékeny tájára, a tudósok attól tartanak, hogy a bányászat további károkat okozhat a KoBold csúcstechnológiás stratégiája ellenére.
