A Heriot-Watt Fotonikai és Kvantumtudományi Intézetének munkatársa új technológával álltak elő, amely segíthetné az űrhajósok Marsra utazását. A növények és a baktériumok a fényt fotoszintézis révén kémiai energiává alakítják át. Ezalapján készíthető olyan lézer, amely ki tudja használni a baktériumok természetes képességét, hogy energiává alakítsa a napfényt.
A cél jelenleg, hogy bizonyos baktériumokat úgy befolyásoljanak, hogy felerősítsék a fotoszintetizáló képességüket, úgy hogy a napfény energiáját jobban hasznosítsák, majd ezt a tudósok lézersugárrá változtatják. A hagyományos félvezető napelemekkel ellentétben, amelyek a napfényt elektromos árammá alakítják, ez a folyamat nem támaszkodik semmilyen elektronikus komponensre.
Biológiai lézer
Gyakorlatilag biológiai lézer készülne ezzel a módszerrel. Ennek köszönhetően a rendszeresen tönkre menő (űrbeli körülmények között pedig hatványozottan elemeknek kitett) összetevők szerves, tehát jó esetben újratermelődő anyagokra cserélhetők le. Ezáltal elkerülhető, hogy a marsutazás során a Földről kelljen új alkatrészeket szállítani.
A normál napfény általában túl gyenge egy lézer közvetlen működtetéséhez. De a speciális baktériumok hatékonyan gyűjtik össze és irányítják a napfényt bonyolult fénygyűjtő képességeik nyomán. Megfelelő mennyiségben és sorrendben hatékonyan felerősíthető a napfényből összegyűjtött energia.
Az APACE névre keresztelt projekt először a technológia laboratóriumi körülmények közötti készül, majd egyelőre ugyanott tesztelik és finomítják, hogy alkalmassá váljon az űrben való használatra. A sikeres tesztek után a tudósok az összes űrügynökségnek fel szeretnék ajánlani, mert nemcsak a marsutazás, de a Holdra való visszatérés segítése is a célok közé tartozik.
A Földön ezenkívül tiszta energiaforrásként lehetne hasznosítani, valamint a vezeték nélküli energia továbbítása is megoldódna.
Áttörés az űrenergiában
Erik Gauger professzor, az Intézet munkatársa szerint a technológia potenciálisan „áttörést jelenthet az űrenergiában”, ami azért fontos, mivel, nagy kihívás jelent a fenntartható energiatermelés az űrben, anélkül, hogy a Földről kellene könnyen tönkre menő komponenseket szállítani. „Projektünk nemcsak biológiai inspirációt merít, hanem egy lépéssel túlmutat a baktériumok fotoszintetikus képességében már meglévő funkcionalitáson, és ez áttörést hoz az űrben” – teszi hozzá Gauger.
A Nemzetközi Űrállomáson végzett kísérletek bizonyították, hogy lehetséges baktériumokat szaporítani az űrben, sőt néhány szívós példány a vákumot is túlélte. Az új technológia első prototípusa várhatóan három éven belül készül el és válik tesztelhetővé.
