De továbbra is kérdés: az online fotók és videók megváltoztatják a gondolkodásmódot? A tévés reklámblokkok biztos szereplője az a Dove hirdetés, amelyben a mesterséges intelligenciának egy gyönyörű nőt kell megrajzolnia. Az instrukciók nélküli kérés alapján egy europid, szőke, kék szemű szépség jelenik meg a képernyőn. Viszont a diverzitást szem előtt tartó kérés nyomán máris negroid, mongolid és keverék nők láthatók.
Az átlagos felhasználó napi 6 órát 40 percet tölt az interneten, ahol soha nem látott mértékben ömlik rá a képanyag. A közösségi médiában és az internetes oldalakon látható képek mindennapi vizuális inputként felfogásunkat is befolyásolhatják.
Férfi szívsebész, női ápoló
Egy év eleji tanulmány szerint a Google-on, a Wikipédián és az Internet Movie Database-én lévő képek megjelenítik az egyes foglalkozásokról szóló társadalmi sztereotipiákat. Így a farmer, a vezérigazgató, a vízvezeték-szerelő, a fejlesztő, a befektetési bankár vagy szívsebész fogalmakra sokkal nagyobb valószínűséggel kerülnek elő férfi képek, mint nőké. A házvezetőnő, a nővér, a pompomlány vagy a balett táncos esetén viszont fordított volt az arány.
Most a kutatók még tovább léptek. 423 amerikai résztvevőt bíztak meg Google kereséssel. Az egyik csoport a Google-t vagy a Google Newst használta, míg a másik a Google Imagest. A keresések után olyan tesztet kellett kitölteniük, amely az implicit asszociációs torzításokat méri. Az eredmények azt mutatták, hogy akik a Google Imageszel kerestek, sokkal nagyobb arányban mutattak implicit nemi elfogultságot, mint akik a Google szöveges verzióit használták. Ez nemcsak a kísérlet után azonnal, de három nappal később is fennmaradt.
Szakértők szerint az eredmények azért riasztóak, mivel egyre népszerűbbek a képalapú közösségi média platformok, például az Instagram, a Snapchat és a TikTok, ami felgyorsítja a képek tömeges gyártását és terjesztését. Ezzel párhuzamosan a népszerű keresőmotorok egyre gyakrabban dolgoznak kép alapján. Ezek azonban mindinkább egymás lenyomatai.
Ördögi kör online módra
A mesterséges intelligencia által létrehozott felvételek ugyanis a már feltöltött képeket alapulnak. Így megteremtődik az ördögi kör: minél elfogultabb képek készülnek az AI segítségével, annál többet látunk ilyet, és minél többet látunk, annál inkább elfogultak leszünk. Ennek megfelelően töltünk fel tartalmat, amelyet aztán a mesterséges intelligencia felhasznál, és így tovább.
Szakértők szerint ezért nagy felelősség terheli a technológiai és az AI-cégeket – főként, hogy az aranyközpút megtalálása sem egyszerű. A Google Gemini például durván hibázott, amikor az Egyesült Államok alapító atyáiról generált képen egy fekete férfi, a második világháború német katonáiról készült képen pedig egy fekete férfi és egy ázsiai nő szerepelt.
Saját magunknak tisztában kell lennünk, hogy a látott képek hogyan befolyásolják a gondolkodásunkat. Lehetséges megoldás, ha különféle háttérrel rendelkező influencerek posztjait figyeljük, mert akkor a látott képek is diverzebbek lesznek. A másik lehetőség a digitális detox, amikor tudatosan figyelünk az online befolyás csökkentésére a befogadott tartalmak minimalizálásával.
Ez azért is lehet hasznos, mivel szintén kutatások bizonyítják, hogy az emberi evolúció történetének 99 százalékában nem voltunk hozzászokva a nagymennyiségű képekhez. Az őskorban legfeljebb néhány barlangrajz vagy kézzel készített szobor állt rendelkezésre. Az ókori Görögországban, Egyiptomban vagy Rómában a jóval kifinomultabb művészet már több ember számára volt elérhető, ám az még a középkor évszázadaiban is csak a felsőbb körök kiváltsága volt. A reneszánsz nyitotta meg a képalkotás új korszakát, amikor szélesebb rétegek is ismerkedhettek az ember alkotta képekkel, de azok mennyisége egészen 20. század végéig sokkal kevesebb volt, mint a legutóbbi évtizedekben. Így kevés idő telt el még ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjunk az új környezethez.
