Generic selectors
Exact matches only
Search in title
Search in content
Post Type Selectors
post

Az agyhullámok megfejtéséből azt is tudja a rendszer, hogy milyen zenét hallgatunk

MEGOSZTÁS

Angol kutatók különleges technológiát találtak ki arra, hogy agyhullámok alapján, a gépi tanuláson alapuló rendszer megállapítsa: milyen zenét hallgat az illető. A fejlesztés a nyelvre is alkalmazható, komoly egészségügyi potenciál rejlik benne.

Kiemelt kép: Envato/Elements

Agyhullámaink sokat elárulnak rólunk, különféle csúcstechnológiákkal történő vizsgálatuk hatékony segítség lehet súlyos kommunikációs problémáktól, például bezártság-szindrómától szenvedő vagy stroke utáni állapotban lévő személyek gyógyításában, hogy ismét tudjanak érintkezni a külvilággal. Az agyból érkező jelek megfejtése eddig főként a szervezetbe való beavatkozást igénylő (invazív) technikákkal történt, de egyre többen kísérleteznek nem invazív megoldásokkal, amelyek alkalmazásánál a koponyába nem kell semmiféle elektródát stb. beültetni a jelvételhez, az agyhullámok folyamatos megfigyeléséhez, monitorozásukhoz.

A koponya belsejébe helyezett elektródák, az elektrokortikográfia (ECoG), más néven intrakraniális elektroencefalográfia (iEEG) közvetlenül az agy szabad felületére tett elektródákkal rögzíti az agykéreg elektromos tevékenységét. A módszerrel eredményesen figyelhető és rekonstruálható az agyhullámokban lévő akusztikus információ.

 

Negyven másodperces zongoramű-részleteket azonosít a rendszer

Az angliai Essex Egyetem kutatói ugyanezt nem invaziv, vagy minimális beavatkozást igénylő technikával igyekeznek elérni. Két nem invazív módszert, az agybéli véráramot mérő fMRI-t (funkcionális mágneses rezonanciavizsgálatot) és az agyban történteket valósidőben mérő elektroencefalogramot (EEG) kombináltak össze hozzá. Technikájukkal személyek zenehallgatás közbeni agytevékenységét figyelik meg, és rekonstruálják az illető által hallgatott zenedarabot, hogy pontosan mi is az.

 

Elektródák az agyon, amikor nem kell beavatkozni (Kép: Envato/Elements)

 

A zene a természetes nyelvvel sok hasonlóságot mutató, összetett akusztikus jel. Az essexi kutatók mélytanuláson alapuló idegháló-modellel dolgoztak, és nyerték ki a szükséges infókat az adatokból. A zene és a nyelv hasonlósága azt eredményezheti, hogy a modellt a jövőben beszédre is alkalmazzák. A cél persze maguknak a gondolatoknak az értelmezése lenne, mert azok ismeretében lehet legeredményesebben orvosolni kommunikációs problémákat.

A kutatáshoz a Reading Egyetemen harminchat zongoradarab negyven másodperces részleteinek hallgatása közben rögzített fMRI és EEG technikákkal gyűjtött, korábbi adatait is felhasználták, újrahasznosították. Az összekombinált adatsorokkal a modell 71,8 százalékos pontossággal azonosította a zenedarabokat.

 

EEG-vizsgálat közben (Kép: Envato/Elements)

 

„A módszernek sok lehetséges alkalmazása van. Bemutattuk, hogy zenét tudunk dekódolni vele, ez pedig azt sugallja, hogy agyi információk alapján a nyelvet is megfejthetjük valamikor” – nyilatkozta a kutatást vezető Ian Daly.

IT EXPERTS-TECH LEADERS 2024 FELHŐ A JAVÁBÓL KONFERENCIA

ICT Global News

VIDEOGALÉRIA
FOTÓGALÉRIA

Legnépszerűbb cikkek

ICT Global News

Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le az IT legfontosabb híreiről!