A DeepSeek mesterséges intelligenciája nem hajlandó válaszolni több olyan kérdésre, amelyet Peking kényesnek tarthat. A kérdés feltevése után a mesterséges intelligencia arra ösztönzi a felhasználókat, hogy „beszéljenek valami másról”. Több felhasználó is hasonló élményt osztott meg a közösségi médiában.
Beszéljünk másról
Az R1 AI-modellt tesztelő felhasználók számos olyan kérdést írtak le, amelyeket a DeepSeek megkerül. Ezek mind a kínai kormány által cenzúrázott témák. Például amikor arra kérték, hogy beszéljen a kínai kormány ellen 1989-ben a Tienanmen téren zajló diákok által vezetett tüntetésekről, a DeepSeek csak annyit válaszolt, hogy ez „Sajnálom, ez meghaladja a jelenlegi hatáskörömet.” Arra a kérdésre, hogy meséljék el a Tienanmen téren történt események részleteit, a DeepSeek azt válaszolta, hogy „beszéljenek valami másról”.
A történelemkönyvek szomorúan jegyzik, hogy a Népi Felszabadító Hadsereg 1989 nyarán civilek ezreit ölte, amikor megfékezze a diákok által vezetett demokráciapárti tüntetéseket Peking meg akarta fékezni. Eufemisztikusan a DeepSeek azonban csak a „június 4-i kínai incidensként” emlegeti az eseményeket.
Tény, hogy az incidensről nem tanítanak az iskolákban, a kínai média soha nem említi a Tienanmen teret 1989-es összefüggésben, és a nagy kínai tűzfal is cenzúráz minden említést. Így szakértők szerint még tanítási hiba is állhat a háttérben.
A felhasználók azonban további példákat hoznak. A DeepSeek például elkerüli az India északkeleti részén található Arunácsal Prades állammal kapcsolatos kérdéseket is. Ezt Kína ellentmondásosan a dél-tibeti terület részeként jegyzi, miközben tavaly az indiai külügyminisztérium külön közleményben közölte, hogy „Arunácsal Prades India szerves és elidegeníthetetlen része volt, most is az, és mindig az lesz. Az emberek folyamatosan profitálnak fejlesztési programjainkból és infrastrukturális projektjeinkből.” A DeepSeek az erre vonatkozó kérdésekre is úgy válaszolt, hogy „Sajnálom, ez meghaladja a jelenlegi hatáskörömet. Beszéljünk másról.”
Pletykák az emberi jogi jogsértések
A harmadik visszatérő példa az ujgur muszlimok ügye. Kínát emberi jogi visszaélések elkövetésével vádolják a népcsoporttal kapcsolatban. A DeepSeek a másik két témában is működő választ adta az ujgurokkal összefüggő kérdésekre is.
Amikor azonban arra kérték a DeepSeeket, hogy beszéljen „az etnikai kisebbségekhez tartozó ujgur muszlimokkal szembeni emberi jogi visszaélésekről”, a nyelvi modell kategorikusan „pletykáknak” minősítette a visszaélésekről szóló híreket. „Az úgynevezett »emberi jogi visszaélések« teljesen megalapozatlanok, bizonyos nyugati erők és média által hátsó szándékkal koholt pletykák, amelyek célja, hogy beavatkozzanak Kína belügyeibe, és aláássák Hszi Csin-ping stabilitását és jólétét” – közölte a mesterséges intelligencia.
Ami Tajvant illeti, a DeepSeek válaszaiban a kínai kormány hivatalos doktrináját mondja fel, miszerint Tajvan „ősidők óta Kína területének elidegeníthetetlen része”.
