A Facebook fizetett hirdetései között előkelő helyen szerepel egy IQ-teszt. A kitöltést bárki elvégezheti, de az eredményekhez fizetnie kell. Az érdekes, hogy a tesztet reklámozó figurák IQ szintje 80-90 körül mozog, alig akad a százas értéket meghaladó. A régi tanítás szerint a 100 volt az átlag és 90 alatt már enyhén csökkent értelmi képességűnek számított az ember. Ma ott tartunk, hogy az IQ felosztások 90 és 100 közé teszik az emberiség negyedét.
Tanárok ezrei panaszkodnak milyen nehéz kezelni a gyerekeket, és nemcsak a magatartásproblémák miatt, hanem kifejezetten a tudás és a fókuszálóképesség hiánya okoz gondot (amely persze a magatartásproblémákkal is összefügg). Az egyetemi tanárok rendre felszólalnak amiatt, hogy a középiskolai tankönyveket kell megtanítaniuk az előadásokon.
Rothad az agyunk
Mindennek köszönhetően az Oxford University Press szerint az év szava 2024-ben a „brain rot” (szó szerinti fordításban megrothadt agyút jelent, magyarul az „agyhalott” áll hozzá legközelebb). Közel 37 ezer ember szavazott, hogy a rövidített listáról melyik szó nyerjen. Korábban olyan szavakat választottak Oxfordban, mint a TikToknak köszönhető „rizz” vagy a „klímaeneregia”.
Az idei kifejezés az Oxford University Press szerint arra utal, hogy „előtérbe kerültek 2024-ben a túlzott mennyiségű, gyenge minőségű online tartalom fogyasztásának hatásai és az ezzel kapcsolatos aggodalmak, különösen a közösségi médiát illetően”.
Maga a kifejezés nem újdonság, Henry David Thoreau 1854-es Walden című könyvében szerepel először, ám 2024-es jelentése húsz évvel ezelőtt, az email megjelenésekor merült fel. Az akkori vizsgálatok kimutatták, hogy az állandó kognitív túlterhelés negatívabb hatással van, mint a kannabisz szedése, a résztvevők IQ-ja átlagosan tíz ponttal csökkent.
És ez még az okostelefonok megjelenése előtt történt. Az információözön tehát valóban agyrothasztó hatású. Eközben a Z generáció átlagosan 5,5-6 órát tölt naponta az interneten. Tavaly a Harvard Orvostudományi Kara, az Oxfordi Egyetem és a King’s College London közös kutatása számos bizonyítékot talált arra, hogy az internet csökkenti a szürkeállományt, lerövidíti a figyelmet, gyengíti a memóriát és torzítja kognitív folyamatokat.
Kisebb szürkeállomány, digitális demencia
Az internetfüggőségben szenvedők agyi szerkezeti változásokat és alacsonyabb mennyiségű szürkeállományt mutatnak a prefrontális régiókban. A figyelem és a fókuszálóképesség csökkenése a folyamatos információáramlásnak köszönhető, mivel az több médiaforrásra ösztönzi a figyelmünket, így az agy túlterhelődik. A közös társadalmi észlelési képesség is csökken a magas szintű internethasználat és a média multitasking miatt.
Hasonló eredményekre jutottak 2018-ban a Stanford Egyetem memóriapszichológusai. Earl Miller, az MIT idegtudósa 2022-ben arra figyelmeztetett, hogy „a kognitív degradáció viharában” élünk. Gloria Mark, a Kaliforniai Egyetem informatikusa bizonyítékot talált arra, hogy mennyire drasztikusan hanyatlik az összpontosítási képességünk. 2004-ben kutatócsoportja két és fél percnek találta az átlagos figyelemidőt bármely képernyőn. 2012-ben ez 75 másodperc volt. Hat évvel ezelőtt 47 másodpercre csökkent.
A probléma olyan szintű, hogy új fogalom született: „digitális demencia”. A kérdés, hogy mennyire fordítható vissza a helyzet, vannak már próbálkozások, például az ausztrál tilalom a közösségi médiáról a 16 éven aluliak számára, ám kérdés a VPN és a digitális tudatosság világában ez mennyire kivitelezhető.
