Az utóbbi időben több olyan jellegű hír jelent meg, amely szerint a változtatások hatására „megszűnik a Facebook ingyenessége”. Az NMHH fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy ez félrevezető információ. A valóság az, hogy magáért a tartalomért fizetendő díjat a nullás díjszabás kivezetése nem érinti, vagyis, ha eddig fizetni kellett érte (például a zenei streamingszolgáltatóknál ez a jellemző) akkor ezután is kell, ha pedig nem, akkor a kivezetés sem változtat ezen.
Viszont az előfizetők a nullás díjszabás kivezetését követően tapasztalni fogják, hogy a korábban nullás díjszabás alá eső tartalmak a továbbiakban csökkenteni fogják felhasználható adatkeretüket. Ezáltal megnövekedhet a havi adatigényük, amelyet nagyobb adatcsomag választásával, másik díjcsomagra áttéréssel vagy akár szolgáltatóváltással orvosolhatnak. A nagyobb adatforgalom tehát nem feltétlenül jelent többletköltséget, érdemes a szolgáltatók ajánlatait körültekintően megvizsgálni – írja közleményében az NMHH. A választást segíti, hogy az érintett előfizetők a változás okán jogosultak azonnali hatállyal felmondani előfizetői szerződésüket, természetesen újabb nullás díjszabású szolgáltatásra már nem tudnak majd szerződést kötni, azonban élhetnek akár a szolgáltatóváltás lehetőségével is. A számhordozás lehetőséget ad arra is, hogy a korábbi telefonszámuk mindeközben ne változzon.
Az NMHH a kivezetés során folyamatosan figyelemmel kíséri a szolgáltatók által tett lépéseket, és felügyeleti jogkörében biztosítja, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások során az előfizetők jogai és a piaci verseny tisztasága ne sérüljön. Az NMHH szakemberei az előfizetőknek általánosságban is azt javasolják, hogy folyamatosan kísérjék figyelemmel a szolgáltatójuk értesítéseit az egyoldalú szerződésmódosításokról. Ezek gyakran a számla végén szerepelnek, vagy külön küld róluk a szolgáltató értesítést.
Ezt érdemes tudni a nullás díjszabásról
A nullás díjszabás (zero-rating) azt a konstrukciót jelenti, hogy azok az előfizetők, akiknek adatmennyiségben korlátozott internet-hozzáférésük van, bizonyos tartalmakhoz (Facebook, Messenger, Instagram, Spotify stb.) úgy férhetnek hozzá, hogy az nem számít bele az adatkeretbe, vagyis az ezzel járó adatforgalom nem fogyasztja az adatkeretet. Jellemző szolgáltatáscsomag például a véges adatkeret (3GB, 5GB stb.) mellé kínált korlátlan social media elérés. A korlátlan elérést a szolgáltatók addig biztosítják, míg az előfizető minden más tartalom tekintetében véges adatkerete ki nem merül. A felhasználható adatkeret elfogyását követően a szolgáltatók a kedvezményes elbánás alá eső (ún. nullás díjszabású) tartalmakhoz való hozzáférést is lassítják, megszüntetik.
Az Európai Unió Bíróságának ítéletei 2021 szeptemberében egyértelművé tették, hogy a nullás díjszabás kereskedelmi gyakorlata összeegyeztethetetlen a nyílt internetről szóló rendeletben foglalt azon kötelezettséggel, hogy az internet-hozzáférési szolgáltatóknak minden forgalmat és alkalmazást egyenlően kell kezelniük, a szolgáltató üzleti érdekből nem különböztetheti meg és kezelheti másként az egyes internetes forgalmakat. Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) elemezte az Európai Unió Bíróságának a nyílt internetről szóló rendelet alkalmazásával kapcsolatos ítéleteit, melyet követően 2022 júniusában frissítette a nyílt internetről szóló rendelet alkalmazására vonatkozó iránymutatásait. A BEREC álláspontja szerint a Bíróság ítéletei egyértelművé teszik, hogy a nullás díjszabású tarifaopciók alkalmazását meg kell szüntetni. Ez megegyezik a hazánkban a hírközlési iparág felügyeletét is ellátó NMHH értelmezésével.
A szolgáltatóknak mindezeket figyelembe véve kell kialakítaniuk az új ajánlataikat, a meglévő szerződéseket pedig módosítaniuk kell. A Hatóság több alkalommal felhívta a telekommunikációs szolgáltatók figyelmét az uniós bírósági ítéletek tartalmára és következtetéseire, és egyúttal kérte, hogy a szolgáltatók azokat szem előtt tartva alakítsák ki következő ajánlataikat, valamint intézkedjenek a meglévő előfizetésekben foglalt nullás díjszabás kivezetéséről. A piacon végül szükségessé vált az egységes hatósági fellépés, mert a szolgáltatók ennek ellenére sem tettek érdemi lépéseket a helyzet rendezésére.
