Az elmúlt évek Hungarian Startup Reportjainak egyik legfontosabb tanulsága, hogy a hazai ökoszisztémát alkotó vállalkozások nagy részének kiemelt fájdalompont a nem megfelelő szabályozási környezet. Márpedig, hogy ezen változtatni tudjon egy szervezet, ahhoz a lehető legpontosabb adatok kellenek. Idén 165 startup töltötte ki a kérdőívet, az ő válaszaikból készített 2022-es jelenést a Startup Hungary.
Rekorösszegű tőkebevonás, sosem látott optimizmus
A tavalyi az ddigi egyik legsikeresebb év volt a hazai startup szcénában, már ami a finanszírozást illeti: a startupok több, mint 180 millió eurós befektetést gyűjtöttek be, ami 60 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Az már árnyalja a képet, hogy ehhez néhány kiugróan nagyösszegű finanszírozási kör járult hozzá, például a SEON rekordmagas, 94 millió dolláros befektetése, ami a teljes 2022-es érték felét teszi ki. A befektetések mellett 2022 hozta el az eddigi legnagyobb összegű magyar exitet, azzal hogy az aiMotive-ot felvásárolta a Stellantis. A felvásárlás összege körülbelül kétszerese volt a korábbi legnagyobb magyar exiteknek. Mindeközben tovább csökkent az újonnan alapított vállalkozások száma. Az összes kitöltőt tekintve 10 startupból 6 B2B SaaS területen tevékenykedik, ez a leggyakoribb szegmens. Ami jó hír és az ökoszisztéma érettségét mutatja, hogy egyre több startup fordul a skálázhatóbb üzleti modellek felé.
A mesterséges intelligencia továbbra is vezető vertikum, és a mostani hype-ból kiindulva valószínűleg csak nőni fog a népszerűsége. Szorosan követi a AI-t egyébként az oktatás, a fintech és az Analytics/BI. A globális gazdasági környezet a hazai startupokat sem kímélte, többen kényszerültek leépíteni, gyakran akár kétszámjegyű mértékben csökkenteni alkalmazottaik számát. Ugyanakkor a Startup Hungary kiválasztott 20, több, mint 30 főt foglalkoztató startupot, akiknek további adatok bekérésével követte le az évét ebből a szempontból. Ez a 20 cég összesen 2300 embert foglalkoztat, és bár az év második felére határozottan lassult a növekedésük, csak négy esetében csökkent a létszám.
Mindezek ellenére a megkérdezett startupok még sosem voltak ennyire optimisták a jövőt illetően. A válaszadók 42 százaléka úgy gondolja, hogy unikornissá fejleszti a cégét, 86 százalékuk nemzetközi kulcsszereplőként látja magát, 39 százalékuk az IPO felé tekint, ami még a tavalyi számot is felülmúlja. Ugyanakkor az is kijött a kérdőívből, hogy kétszer több alapító (12 százalék) gondolja úgy: hamarosan be
kell csuknia a boltot. A kötelező magabiztosság tehát megvan, a mutatók azonban nem arról árulkodnak, hogy túl nagy sebességgel haladnának ebbe az irányba.
Akadozó növekedés, nehezített forrásszerzés
A régió és Magyarország továbbra is kiemelt piac a startupok nagy részének (63 százalék). Bár úgy nyilatkoznak, hogy nemzetközileg is terjeszkednének, csak 43 százalék generálja bevétele több, mint felét külföldről. A helyi bajnokok és feltörekvő (ún. rising star) cégek sikereiből úgy látjuk, a legjobb recept, ha egy startup már az induláskor koncentrál a nyugat-európai és amerikai piacra.
Az alapítók 53 százaléka állítja, hogy 2022-ben nehezebb volt forrást szereznie, mint az azt megelőző évben. A tőzsdei visszaesés valóban alaposan lelassította a startup finanszírozást globális és lokális szinteken is. A kedvezőtlen helyzet ellenére a helyi startupok továbbra is jól finanszírozottak, 72 százalékuk kapott támogatást, ami csupán 4 százalékos csökkenés a 2021-es eredményekhez képest, A helyi kockázatitőke-befektetésekben továbbra is állami alapok dominálnak. Az elmúlt három év kutatásai alapján a startupok legnagyobb kihívása az értékesítés és az ügyfélszerzés. 5 startupból 1 nyilatkozott úgy, hogy nehezen lesz új ügyfele. A növekedéssel 16 százaléknak akadt problémája, főként a bajnokok közül. Gyakran nem találják a product-market fitet, vagyis a termékpiaci illeszkedést, és érdekesség, hogy ebben a feltörekvők a leginkább érintettek. Sokat mondó adat, hogy a startupok fele Magyarországon kívülre (USA, UK, Észtország) tette át székhelyét vagy hasonlót tervez a következő 12 hónapban. Ennek legfőbb okai a bürokratikus akadályok. Az alapítók nem állami finanszírozást vagy több akcelerátor programot akarnak, hanem alapítóbarát szabályozási környezetet. Idén a szellemi tulajdon védelmére is rákérdezett a Startup Hungary a kérdőívben. A megkérdezett vállalkozások több, mint fele egyáltalán nem foglalkozik a kérdéskörrel. Akik viszont már megszerezték a szabadalmat, értékes vagyonként, üzleti értéknövelő és biztonsági tényezőként tekintenek rá.
