A helyzet viszont még így sem hozza el a drónos permetezés kánaánját, hiszen jelenleg még problematikus a megfelelő és engedélyezett növényvédő szerek hiánya, melyekkel a drónok bevethetőek lehetnének élesben a földeken. Viszont öröm az ürömben, míg az év elején még 4 fő akadály állt a drónos permetezés előtt, addig ez 2022 végére sikeresen majdnem csak egyre csökkent. Probléma volt a pilóta nélküli légi járművek típusminősítésének hiányossága, hiányzott a mezőgazdasági légi munkavégzésről szóló rendelet megfogalmazása (új rendelet született erről közben), de a képzési és képesítési követelmények is hiányosak és homályosak voltak (mára viszont a drónpilóta képzések beindultak és vizsgázott is már az első generáció).
Komoly előrelépések történtek
A legnagyobb kerékkötője a drónos permetezésnek a korábbi lassú engedélyezési processzus volt, ami még azt írta elő, hogy nem szabad drónos kísérleti engedélyezésbe kezdeni egy növényvédelmi terméknél egészen addig, amíg az nem rendelkezik szántóföldi engedéllyel. Hiába jöttek elő a fejlesztők újabb hatóanyagokkal, nem tudták azokat engedélyeztetni. Mára viszont sikerült ezeket az eljárásokat felgyorsítani, elsőbbséget élvezhetnek már a drónnal kijuttatható hatóanyagok. A Nébih szerint a jövőben nagyobb számú engedélyezési kérelemmel kell számolni, így ők optimisták a következő szezonnal kapcsolatban, hogy egyre többen fognak növényvédő szereket pilóta nélküli légi járművekkel kijuttatni magyar földekre.
Ugyan a Magyar Közlönyben 2022. február 23-án lépett életbe a drónnal való permetezés új szabályozása, de sok mindent meg kellett teremteni az agráriumban a napi gyakorlatba való bevezetéséhez. Az új szabályok szerint drónt erdőgazdálkodásban vagy mezőgazdaságban csak olyan személy irányíthat, aki rendelkezik mezőgazdasági pilóta nélküli légijármű irányítói alapképzéssel és szerepel is a nyilvántartásban. A permetezés előtt legalább 1 hónappal kijuttatási tervet kell a gazdáknak benyújtani az illetékes kormányhivatalokba (illetve a megelőző napon újra, UAS üzembentartó és LUC műveleti engedély számmal). A legfontosabb és a legtöbb körültekintést az igényli, hogy a rendelet szerint a drón repülési útvonala nem keresztezhet állattartó területet, bioszférát vagy erdőrezervátumot, nem repülhet felszíni víz és lakott terület, szennyvíztisztító telepet vagy vízbázist felett sem.
A legnagyobb kihívás a dróntechnológia népszerűsítése maradt
A magyar gazdák nem tarják ördögtől valónak az új és innovatív technológiákat már, bizonyítja ezt a precíziós gazdálkodás népszerűsége. Igaz hungaricummá vált az, hogy sokan a nagy precíziós forradalom közepette bármilyen, akár nem validált eszközbe is vígan beruháztak. Ez pedig sokaknál kiábrándulási hullámot eredményezett a digitális mezőgazdaság nóvumaiból véglegesen. A drónoknál így most az a legnagyobb feladat, hogy ezek a gépek nem veszíthessék el a hitelességüket, különösen azért fontos ez, mert nem ugyanazokat a funkciókat látják el, mint a szántóföldi már megszokott precíziós eszközök. Vagyis a drónok nem fogják kiszorítani egyik napról a másikra a meglévő növényvédő parkban sorakozó eszközöket. Ahhoz, hogy a gazdák a megfelelő drónokba ruházzanak be szakmaiságot és objektivitást igényel, a termésük megvédésére pedig hatékony növényvédő szerek kellenek.
Ahhoz viszont, hogy ténylegesen is be tudja bizonyítani egy piacra kerülő „drónos termék” hatékonyságát és versenyképességét a leginkább az befolyásolja, hogy mennyire precízen lehet kijuttatni a földekre azokat. Technológiailag a drónok a hidas traktorok megjelenéséhez hasonló forradalmat hozhatnak el. A gazdatársadalmat viszont csak szakmai programokkal és az új precíziós növényvédelmi technológia népszerűsítésével és evangelizálásával lehet csak meggyőzni.
