A REACH nevű kísérleti rendszer most először fogott el olyan rádiójelet, amely még az úgynevezett „kozmikus hajnal” korszakából származik – vagyis abból az időből, amikor az első csillagok és galaxisok megszülettek.
Az elfogott jel a semleges hidrogénatomokra jellemző, úgynevezett 21 centiméteres rádióhullám, amely az univerzum sötét korszakát követő időszakból származik. Ez a hullám azért kiemelten fontos a kutatók számára, mert közvetlen nyomot őriz arról, hogyan kezdődött az első csillagok sugárzása, és milyen fizikai folyamatok vezettek a világegyetem „világos korszakának” beköszöntéhez.
Minden szem a technológián
A REACH program keretein belül tanulmányozták és kiértékelték az elfogott jelet, a mért spektrum különböző csillagkeletkezési forgatókönyvek alapján.
Az eredmények azt mutatják, hogy az első csillagok nem a jelenlegiekhez például a Naphoz hasonlóak voltak. Sokkal inkább extrém tömegű, rövid élettartalmú égi objektumok lehettek, amelyek intenzív ultraibolya és röntgensugárzással alakították át az ősi gázfelhőket. Ez a folyamat indította el a világegyetem ionizációját, amely végül lehetővé tette a fény szabad terjedését – és ezzel együtt a modern csillagászati megfigyelések megszületését is.
A REACH rendszer jelenleg finomhangolási fázisban van: a következő hónapokban újabb mérések várhatók, amelyek még pontosabb adatokat szolgáltathatnak a jel eredetéről és fizikai hátteréről. A projekt párhuzamosan kapcsolódik a hamarosan induló Square Kilometre Array (SKA) kezdeményezéshez is, amely minden idők legnagyobb rádiótávcső-hálózata lesz. A két kutatási program együtt új lehetőségeket nyithat meg a kozmikus hajnal térbeli és időbeli feltérképezésében – közelebb hozva bennünket ahhoz, hogy megértsük, miként vált az univerzum sötétből világossá.
